Egy fillérre sem volt szüksége az államnak

Egy fillérre sem volt szüksége a magyar államnak a működéshez tavaly július és szeptember között, amire a rendszerváltás óta nem volt példa – derült ki a jegybank adataiból. A pénzügyi számlák szerint az államháztartás helyzete 2012 óta (a 2014-es országgyűlési választásokat megelőző időszak kivételével) folyamatosan javul, és mostanra elértünk odáig, hogy elfogyott a deficit.

Az MNB számai nem teljesen azonosak a költségvetési adatokkal, de beszédes, hogy az államháztartás többlete a harmadik negyedéves GDP 1 százalékát, vagyis több mint 80 milliárd forintot tett ki. Segített, hogy már az önkormányzatok sem termelnek deficitet, sőt még a betétállományukat is növelték.

Nemcsak a július és szeptember közötti időszak sikerült jól, hanem a harmadik negyedévvel záruló egy év is, hiszen soha nem látott alacsony szinten, 0,6 százalékon állt az állam finanszírozási igénye. Ha csak az év utolsó három hónapjában nem szállt el a deficit – ilyenről nem tudni a karácsonyi költekezések ellenére sem –, akkor a tavalyi költségvetési hiány érdemben alacsonyabb lehet a kormány 2,4 százalékos céljánál.

A negyedévben a GDP közel 10 százalékával finanszírozta a nemzetgazdaság a külföldet. Ez részben abból fakad, hogy a külföldiek öntik a piacra az állampapírokat – amelyeket a magyar bankok vásárolnak meg –, másrészt alig csordogáltak az uniós támogatások Magyarországra. Ezt pedig a kormánynak előre meg kell finanszíroznia, ami nem tesz túl jót az államadósság alakulásának, hiszen hazai forrásból (kötvények kibocsátásával) kell fedezni az EU-s fejlesztéseket. (Az unió késve, a viták rendezésével utalja a pénzt, ez azonban a költségvetés maastrichti hiányát nem befolyásolja, „csak” az államadósságot.)

A végleges adatok szerint a harmadik negyedév végén a GDP 78 százalékát tette ki az államadósság a második negyedéves 78,7 után. Az adósságráta kismértékben csökkent ugyan három hónap alatt, de még mindig jóval nagyobb volt a 2014. év végi 76,2 százaléknál. Még tavaly december közepén sem akart csökkenni az adósság, ezért bizonyára több eszközt is bevetett a kormány és az MNB is: a kabinet csökkenthette a kincstári egységes számlán lévő tartalékait, a jegybank pedig visszaadhatott a nála lévő 310 milliárd forintnyi devizakötvényből.

Ennél is több jól előkészített akció kellett az adósságcsökkentéshez: az ÁKK például több, éppen az év vége előtt lejáró kincstárjegyet bocsátott ki, ráadásul a forint árfolyama is kedvezően alakult. Az év utolsó napjaiban a hazai deviza erősödött az euróval szemben, így a múlt hét eleji 316-os kurzus után december 31-ére 313,12-n állt a hivatalos euróárfolyam az MNB szerint. (A jegybank által megállapított, az államadósság szempontjából fontos devizaárfolyam után a forint esni kezdett, és már újra 316-nál jár a jegyzés.) Mindezek alapján akár sikerülhetett is kismértékben – a kormány célja alapján 76,1-re csökkenteni – a tavalyi 76,2 százalékos rátát.

Idén már könnyebb lesz csökkenteni az adósságot, hiszen az uniós pénzek beérkezése önmagában több százmilliárddal alacsonyabb deficithez vezet, és az is segíthet, ha minden fontos mutató gazdasági mutató – a költségvetési hiány, az infláció és a GDP-növekedés – a prognózisoknak megfelelően 2 százalék körül lesz.