Elégtelen kereslet, romló kilátások

Egy éven belül harmadszor vitte lejjebb korábbi előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely kedden az októberi prognózishoz képest állt elő frissített számokkal. Ezek szerint a világgazdaság 3,4 és 3,6 százalékkal bővülhet idén és jövőre, 0,2 százalékponttal kisebb iramban, mint negyedéve gondolták. Ez végül is nem meglepő, hiszen miközben Kína a várt ütemben lassul, a piacokra – mint Maurice Obstfeld, az IMF vezető közgazdásza utalt rá a sajtótájékoztatóján – talán túlzott hatást is kifejtett. Az amerikai gazdaság pedig inkább csak tartja az iramot, de nem gyűjt lendületet, vagyis 2016-ban és 2017-ben az októberi számításnál szintén 0,2 százalékponttal szerényebb teljesítményre lehet képes. Ennek nyomán, mondta szintén Obstfeld, elképzelhető, hogy az amerikai jegybank (Fed) még alaposan átgondolja, milyen kamatpályát alakítson ki a következő huszonnégy hónapban. A friss adatok a gazdaság gyengülésére utalnak, s a deflációs veszélyek is mintha erősödnének.

Az eurózónára készített őszi előrejelzésen viszont nem változtatott az IMF, vagyis mindkét évben 1,7 százalékos, tehát az amerikainál továbbra is kisebb ütemű bővülést vár, s Obstfeld jelezte, arra számít, hogy az Európai Központi Bank (EKB) – amelynek kormányzótanácsa csütörtökön tart ülést – szembenéz a folyamatokkal, különös tekintettel a deflációs nyomásra.

Három tényezőt említ a friss jelentés, amely befolyásolja a világgazdaság növekedését. Első helyre került Kína, amely a 2014-es 7,3 és a 2015-ös 6,9 százalék után idén 6,3, jövőre 6,0 százalékra fékezhet. Ez is megfelel az előrejelzésnek, de a vártnál nagyobb mértékben esett vissza az export és az import, jórészt a becsültnél jobban lanyhuló beruházások és feldolgozóipar miatt. Ennek tovagyűrűző hatásai pedig kedvezőtlenül érintik a pénzügyi piacokat és a nyersanyagárakat.

És éppen az energia- és alapanyagárakat helyezi a második helyre az IMF, amely most elkönyveli, hogy az olajárak ősz óta tovább zuhannak. Ennek a fogyasztásra kedvező hatása lehet ugyan, de az exportáló országokat nehéz helyzetbe hozza. A harmadik, erőteljesen érvényesülő tényező a globális gazdaságban az eltérő irányba haladó monetáris politikákban testesül meg. Míg a Fed szigorítani készül, másutt még a lazítás az úr, s ezzel az IMF alapjában véve egyetért.

A feltörekvő országok, amelyek a világgazdasági növekedés hetven százalékát adják, már öt éve veszítenek lendületükből, és inkább a fejlettek gyorsítanak kissé. A fejlődő térségre vonatkozó előrejelzést elsősorban Brazília súlyos válsága miatt kényszerült lefelé módosítani az IMF. Több kockázatot is észlel a nemzetközi pénzügyi szervezet: Kína a vártnál meredekebb lejtőre kerülhet, s ez további súlyos zavarokat okozhat a pénzügyi piacokon. A Fed lépései a vállalatok finanszírozási gondjait növelhetik amellett, hogy a dollár erősödése is nagy kihívásnak ígérkezik számukra. A kockázatkerülés megkeserítheti a feltörekvő országok életét. Végül, a geopolitikai feszültségek növekedése is nagy kockázatokat rejt magában.

Az IMF azt szorgalmazza, hogy a döntéshozók igyekezzenek a laza monetáris politika mellett fiskális eszközökkel is élénkíteni a keresletet, például termelő beruházások támogatásával. A szerkezeti reformokat is érdemes folytatni, míg Európában a menekültek és a bevándorlók tömegét mielőbb be kellene fogadni a munkaerőpiacra.