Eltűnt a hiány

Akár nullszaldóval is zárhatta volna a múlt évet a büdzsé, ha a kormány nem kezdett volna gyors költekezésbe – derült ki a KSH tegnap nyilvánosságra hozott harmadik negyedéves államháztartási adataiból. Szeptember végén a GDP 0,4 százaléka volt az államháztartás uniós módszertan szerint számolt hiánya, ami új rekord: ilyen kedvező adatra a rendszer hazai, ezredfordulós bevezetése óta nem volt példa. Ha tavaly is úgy alakult volna az utolsó negyedév, mint az azt megelőző két évben, akkor tűnhetett volna el teljesen a deficit – 2015-ben azonban a negyedik negyedév valószínűleg nem sikerült olyan erősre.

Ma már valamivel többet lehet majd tudni arról, mennyit költött az év végi hajrában a kormány: nyilvánosságra hozzák a friss decemberi számokat. Annyi azonban szinte ez előtt borítékolható, hogy a magyar kimutatás szerinti, központi pénzforgalmi deficit nagyobb lesz a költségvetésbe beírt tervnél. (November végén már eleve meghaladta azt.) Ennek az oka ugyanaz, mint ami a kedvező GDP-arányos hiánymutató javulásának: az uniós finanszírozás. Amíg ugyanis a számlaforgalmakat alapul vevő (és ezért aztán gyorsan el is készülő) kimutatásban a viták miatt nem megérkező uniós források hiányként jelentkeznek, addig az államháztartás eredményszemléletű számaiban bevételként, követelésként könyvelik el. A harmadik negyedév végén a pénzügyi követelések állománya 700 milliárd fölött volt (a hírek szerint csaknem ennyivel tartozott Brüsszel az év végén).

Mindez az államadósság számai miatt okozhat problémát a pénzügyi kormányzatnak, hiszen finanszírozni kell a meg nem érkező összegeket, tehát nagyobb a hitelfelvétel. A kabinet eleve nem számolt nagy adósságcsökkentéssel, a 2014-es, a nemzeti össztermék 76,2 százalékát kitevő szintet egészen 76,1 százalékra vállalták csökkenteni a konvergenciaprogramban. Ennek teljesülését is akadályozhatja azonban az uniós pénzcsapok elzárása, a kormánynak tehát arra is figyelnie kellett, hogy a tartozásállomány ne menjen túl magasra. Ezért annak ellenére nem lehetett a költésekben nagyon elszállni, hogy az uniós hiánymutató teljesítése ezt megengedte volna.

Mindezek alapján a szakértők ma egy százalék körüli – néhányan az alatti – GDP-arányos államháztartási hiányt várnak 2015-re, annak ellenére is, hogy a pénzforgalmi deficit ma akár csúnya képet is mutathat. A kocka az idén fordul: ha lezárulnak a viták, és megjönnek az uniós pénzek, akkor a pénzforgalmi egyenleg akár pozitív is lehet, miközben az államadósság gyorsan csökkenhet, akár a GDP 72 százalékára is. Az alacsony hiány, a csökkenő államadósság kombinációja miatt pedig a tavalyra is nagyon várt felminősítéseket már a zsebében is érezheti Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

A költségvetés a bérekre és a beruházásokra többet költött az első kilenc hónapban. Az életpályaprogramok hatására a bérkiadások 7, az uniós felpörgetés miatt a beruházások 16 százalékkal emelkedtek a 2014-eshez képest. Eközben a működési kiadások és a kamatkiadások egyaránt 7 százalékkal csökkentek, a társadalmi juttatások nem emelkedtek, a kiadások szintje így összességében a GDP 47,1 százalékára zsugorodott az első háromnegyed évben. Ehhez képest a bevételek jelentősen nőttek:

8 százalékkal tett szert többre a büdzsé, de többet szedett be a bérekhez kapcsolt adókból és járulékokból is. Az elvonások szintje így a GDP

1,1 százalékával emelkedett, és a GDP elérte a 46,7 százalékos szintet.

A költségvetés a bérekre és a beruházásokra többet költött az első kilenc hónapban. Az életpályaprogramok hatására a bérkiadások 7, az uniós felpörgetés miatt a beruházások 16 százalékkal emelkedtek a 2014-eshez képest. Eközben a működési kiadások és a kamatkiadások egyaránt 7 százalékkal csökkentek, a társadalmi juttatások nem emelkedtek, a kiadások szintje így összességében a GDP 47,1 százalékára zsugorodott az első háromnegyed évben. Ehhez képest a bevételek jelentősen nőttek:

8 százalékkal tett szert többre a büdzsé, de többet szedett be a bérekhez kapcsolt adókból és járulékokból is. Az elvonások szintje így a GDP

1,1 százalékával emelkedett, és a GDP elérte a 46,7 százalékos szintet. VG-szakértő: Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője Nem csak a tavalyi, de az idei államháztartási hiány is kedvezőbb, akár egy százalék körül lehet a most kiadott adatok alapján, hiszen

a bázis javulása miatt eleve jobb helyzetből indul a költségvetés.

A nagyobb mozgástér pedig „angyali kört” indíthat be: ha a kormánynak sikerül élénkítenie a növekedést az új intézkedésekkel, akkor az ismét a vártnál nagyobb bevételeket hozhat, ami további mozgásteret teremthet. Ilyen intézkedés lehet – például – az szja további csökkentése (az egy számjegyű szja felé tett újabb lépések), ami a nulla közeli infláció mellett jelentős reálbérnövekedést hozhat a következő két-három évben. De akár mód nyílhat újabb áfacsökkentésekre is a lakásfelújítások területén, aminek a fehérítő hatása lehet óriási.-->