Lassú növekedésre ítélve

A világgazdasági válság kirobbanása után a feltörekvő gazdaságok húzták a globális növekedést, mostanra azonban fordult a kocka. Több felzárkózó ország komoly szerkezetátalakuláson megy keresztül, vagy lassul a növekedése, miközben a fejlett piacok most kezdenek csak magukra találni.
Nemcsak a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) tündöklése kezd véget érni a feltörekvő térségben, hanem háborúk és a gazdasági-politikai berendezkedés instabilitása is hat a felzárkózó államokra. A befektetőket elsősorban az aggasztja, hogy a kínai csodáról lassan múlt időben beszélhetünk. Tavaly India gazdasági növekedése kissé meghaladta a kínai 7 százalékhoz közeli bővülést, de a világ második legnagyobb gazdaságát szorosan követik más ázsiai és afrikai országok is.

A feltörekvők közül a középmezőnyben volt tavaly Románia, Lengyelország és Törökország is. Ezekben az országokban 3,5 százalék körül alakulhatott a GDP-növekedés a Bloomberg összeállítása szerint, Magyarország ennél kissé rosszabbul teljesített, hajszálnyival 3 százalék alatti növekedéssel. Ezzel a teljesítménnyel azonban nem kell szégyenkeznünk – igaz, lassult a növekedés üteme 2014-hez képest –, hiszen több országban érdemben visszaesett a gazdaság.

A befektetők által figyelt országok közül több mint 3 százalékkal zsugorodott a GDP Brazíliában és Oroszországban is. Ezeket az országokat nagymértékben sújtotta a nyersanyagárak zuhanása (ami viszont az importálóknak segített). A háború sújtotta Ukrajna az év egyik nagy vesztese, ahol több mint négyszer akkorát esett a GDP, mint Oroszországban.

A technológiai élvonalhoz közeli fejlett országok közül viszont többen olyan jó teljesítményt mutattak tavaly, amelyet szinte minden feltörekvő megirigyelhet. Írország gazdasága 7 százaléknál is gyorsabban bővült – vagyis még Kínát is leelőzte –, Izland, Csehország és Luxemburg pedig 4 százalék feletti GDP-növekedést könyvelhetett el. Az USA 2,6, az Egyesült Királyság 2,3 százalékkal növekedhetett. A fejlett országok növekedését támogatta, hogy a központi bankok folytatták laza monetáris politikájukat tavaly is, és a legtöbbnek idén is támogató környezetet biztosítanak.

India idén is megtarthatja vezető pozícióját az Economist Intelligence Unit szerint, a dobogóra pedig Kína és Indonézia kerülhet még fel. Brazília és Oroszország azonban még most sem kerül ki a recesszióból. A világgazdaság egésze sincs túl jó bőrben, miután a globális növekedést öt éve nem sikerült 3 százalék fölé tornászni. Az EIU szerint idén 2,7 százalékkal nőhet a világgazdaság. A The Economist kiemelte, hogy India ugyan 7 százalék felett növekedhet, de ez jóval alacsonyabb, mint a 2005 és 2010 közötti átlagosan 8,5 százalékos ütem. A BRICS pedig csak a globális növekedés 16 százalékát adja 2016-ban.

Az Egyesült Államok azonban erős marad: 2,5 százalékkal nőhet a GDP, és a hatodik egymást követő évben is újabb kétmillió munkahelyet hozhatnak létre, amire a 90-es évek óta nem volt példa. Az eurózónát már nem fenyegeti defláció és recesszió veszélye, amit az Európai Központi Bank élénkítésével sikerült elkerülni, de idén sem a valutaunió lesz a növekedés motorja.