Oroszország szigorít

Oroszországnak drasztikus lépésekkel kell ellensúlyoznia a tartósan alacsonynak ígérkező olajárak hatását – jelezték a kormány illetékesei tegnap Moszkvában. Az orosz költségvetés 82 dollár/hordós olajár mellett lenne egyensúlyban, és az idei, 3 százalékos GDP-arányos hiánnyal számoló büdzsét 50 dolláros árral tervezték – emlékeztetett Anton Sziluanov pénzügyminiszter, kiemelve: a kormány 10 százalékos kiadáscsökkentésre készül. Az egy hónapja elfogadott költségvetés még 15,8 ezermilliárd rubel kiadással számolt, ez 300 milliárddal több a tavalyinál. A korábbi évek vastag olajbevételeiből gyűjtögetett állami tartalékalap – amelyből a büdzsében keletkező lyukakat tömik be – 2015 eleje óta 30 százalékkal apadt le, november végén 59,35 milliárd dollárt ért, szemben a 2014. augusztusi 91,7 milliárdos csúccsal.

A minisztériumoknak péntekig kell kidolgozniuk a legalább 700 milliárd rubeles (9,1 milliárd dollár) csökkentési tervet – tudta meg kormányközeli forrásokból a Financial Times. A döntés már egy december végi kormányülésen megszületett – akkor még 37 dollár volt a Brent olaj ára, amely azóta 20 százalékkal tovább gyengült (a hétfőn elért 30,43 dollár 2004 áprilisa óta nem látott mélypontot jelent). Hírek szerint leszögezték, hogy a csökkentés nem érintheti a nyugdíjakat, valamint a köztisztviselők és a katonák bérét.

Valószínűleg a legnagyobb állami bankokhoz is hozzá kell nyúlni – mondta a fórumon a gazdasági miniszter, Alekszej Uljukajev –, mert fennáll a kockázata annak, hogy az olajárak tartósan, akár évtizedekig is alacsonyak maradnak. A globális piaci finanszírozási lehetőségeket is korlátozó nyugati szankciók miatt az orosz bankrendszer állami tőkeinjekcióra szorult – emelte ki a miniszter –, ennek költségeit ellensúlyozhatná, ha a vezető hitelintézetekből értékesítenének egy kisebb hányadot. Uljukajev meg is mondta, hogy az ország két legnagyobb bankjára gondol: az első számúban, a Sberbankban az állam

50 százalék plusz egy részvény tulajdoni hányaddal rendelkezik, az utána következő, a VTB bankcsoport 60,9 százaléka van állami kézben.

Vlagyimir Putyin általában a privatizáció mellett van – mondta a CNBC-nek a moszkvai Macro-Advisory tanácsadó cég vezető partnere, Chris Weafer –, de a nagy állami vállalatok vezetői az elmúlt időkben kisiklatták ezeket a terveket. Most viszont az olajárak zuhanása miatt nagyobb szükség van a pénzre, így megváltozhatnak a privatizációs folyamat feltételei.