Szórnák a pénzt a gazdaságba

Már egy ideje mondogatják kormányzati szereplők, hogy idén is szeretnék megismételni a 2015-ös bravúrt, amikor is több mint 2000 milliárd uniós támogatás jutott el a kedvezményezettekhez. Ezt a tegnapi kormányülésen hivatalosan is megerősítették: a kabinet döntése értelmében ebben az évben 2048 milliárd forint uniós forrást kell kifizetni a nyerteseknek. Ha ezt sikerül megugrani, minden idők legnagyobb bónuszát, egy teljes évi pluszfizetést kapnak célprémiumként azok az állami alkalmazottak, akik részt vesznek a folyamatban. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt a Kormányinfón elhangzott bejelentését egy még ennél is nagyravágyóbb szándékkal toldotta meg, e szerint a 2018 végére, 2019 elejére az összes 2014–2020-as pénzt ki akarják fizetni. Ennek érdekében kormányrendeletben rögzítik, hogy 2017 nyaráig az időszak összes pályázatát ki kell írni.

A tavalyi év 2000 milliárd forintos, rekordösszegű támogatáskifizetését egyértelműen annak lehet tulajdonítani, hogy 2015 végén ért véget a 2007–2013-as programozási időszak, illetve az a plusz két év, amíg lehetőség volt az utolsó számlák benyújtására. Pörgött az intézményrendszer, hiszen a százszázalékos forráslehívás volt a szándék. Az ebben részt vevő állami alkalmazottaknak, több mint 2200 embernek, plusz nyolchavi fizetésnek megfelelő célprémiumot adtak, nagyjából hárommilliárd forintot osztottak szét közöttük. De pörögtek a pályázók is, mert fel akarták használni az elnyert forrást.

Az idénre tervezett 2048 milliárd forintos kifizetés ehhez képest nagy ívű terv. A pályázatok kiírása csak mostanában indult be igazán. Jelenleg 3500 milliárd forint érhető el, amely az év közepéig 5000 milliárd forintra nőhet. Ennek kellene több mint a felét kifizetni. A 2014–2020-as támogatásokból azonban két év alatt kevesebb mint tízmilliárd forint jutott el a kedvezményezettekhez – bár ezt annak tulajdonítják, hogy az intézményrendszer inkább az előző időszak zárására koncentrált. Illetve jelentősen gyorsítható a támogatások felhasználása, ha gyorsítják a kiemelt projektek végrehajtását, vagy növelik az előlegek kifizetését.

Ami pedig az összes rendelkezésre álló, mintegy 12 ezermilliárd forint kifizetését illeti még 2019 elejéig, ezzel az n+3 szabályt tekintve – ami a programozási időszak zárásához képest plusz három évet ad a számlák benyújtására – azt érnék el, hogy évekre új, bevonható pénzek nélkül maradhat a gazdaság. Ennek a 2019–2023 közötti pénzszűkének pedig a GDP növekedésére lehet visszahúzó hatása.