Átalakul az uniós pályázatértékelés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A Miniszterelnökség április 15-ig javaslatot tesz a kormánynak az uniós pályázatok értékelési rendszerének átalakítására – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János a Portfolio múlt heti konferenciáján. A pályázatértékelőket nyilvános, mindenki számára hozzáférhető szaknévsorból választják ki, objektív, az irányító hatóságok és a társminisztériumok által meghatározott szempont alapján. Minden pályázatnál két értékelőnek kell lennie, akik az államtól kapják a pénzt, hivatali kötelezettségeik mellett végzik majd a munkát, vagyis a pályázatértékelést többé nem szervezik ki. A pályázati döntés-előkészítő bizottság a szaktárca, az államháztartásért felelős minisztérium és a Miniszterelnökség képviselőiből áll majd. Lázár szerint a cél, hogy az értékelés sokkal átláthatóbb, számonkérhetőbb, felelősséget vállaló legyen. Szemben az EU számos tagállamának forrásvesztésével, Magyarország 108 százalékban használta fel a 2007–2013-as időszakban az uniós forrásokat, 9600 milliárd forintra vállalt kötelezettséget, várhatóan 9200 milliárd forintnál áll majd meg az Európai Bizottság által is jóváhagyott kifizetés. A 2007–2013-as időszakban 70 560 projekt részesült uniós támogatásban, 9536 milliárd forint értékben szerződtek.
Probléma azonban Lázár szerint, hogy a kifizetések ellenére nem javult az ország versenyképessége. Ezért ez utóbbinak az erősítésére kell fordítani a 2014–2020-as időszakban a Magyarország rendelkezésére álló 12 ezer milliárd forint értékű uniós pénzeket, amelyeknek a pályázatait 2017. június végéig kiírják, és 2018 végére a ciklus forrásának jelentős részét ki is fizetnék.
Mivel a hazai kis- és középvállalkozók (kkv) Lázár szerint hitel- és tőkehiánnyal küzdenek, azt javasolta, hogy indítsanak el egy, az állami költségvetéstől elkülönített nemzeti tőkealapot, amelynek révén az állam akár 49 százalékos tulajdonosként is beszállhatna a kkv-kba. Emellett a kormány hajlandó forrásokat átcsoportosítani a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 1200 milliárd forintos keretéből a GINOP felé azért, hogy még több forrás kerüljön a kkv-khoz – jelezte Lázár.
Az MFB minden igényt képes kielégíteni, a GINOP-ba tartozó visszatérítendő forrásokat, hiteleket, kombinált termékeket, kockázati tőkét és garanciát egyaránt nyújt – tájékoztatott Kovács Zsolt, az állami bank vezérigazgató-helyettese. Ehhez 2020-ig mintegy 710 milliárd forint áll a rendelkezésükre, szemben a 2013 végén lezárult előző ciklus 250 milliárdjával. A tervek szerint az év második negyedétől körülbelül 540 milliárd forintnyi visszatérítendő uniós forrást tesznek – széles körben – elérhetővé. A forráselosztási hálózat felállítását szolgáló MFB-pontokra vonatkozó közbeszerzési pályázatnál rövidesen eredményt hirdetnek, s Kovács szerint ha azt látják, hogy az új rendszer sem fedi le tökéletesen az országot, akkor nyitottak a változtatásra.
