Kettészakadt a magyar gazdaság

Csak az uniós források utolsó nagy hajrája és a kormányzati költekezés pörgette fel a beruházásokat 2015 végén, miközben a vállalati fejlesztések tovább zuhantak – derült ki a KSH adataiból. Hiába bővültek tavaly október és december között 7 százalékkal a beruházások, ezt a költségvetési szféra kiugró mértékű, 70 százalékos növekedése hozta össze, a vállalatoknál 6,2 százalékos csökkenést mért a hivatal. A cégek beruházásainak visszaesése mögött az is áll, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja 2014-ben lökte meg a fejlesztéseket, tavaly azonban már kifutóban volt az élénkítőcsomag, miközben a piaci hitelezés egyáltalán nem indult be.

A magánszektor gyenge beruházási hajlandóságát mutatja, hogy a feldolgozóiparban zuhanást láthattunk. Sokáig ez az ágazat adta a beruházások felfutásának alapját, ám a nagy autóipari kapacitásbővítések befejeződése után a feldolgozóipar sem tud növekedni. Ez kedvezőtlen képet fest a kilátásokról, hiszen a feldolgozóipari beruházások adhatnák az ipari termelés későbbi bővülésének alapját.

Aggodalomra adhat okot az is, hogy az ágazatok közel felénél csökkent a beruházások teljesítménye az év végén, de a gazdasági növekedés szempontjából leginkább az a kedvezőtlen, hogy a döntően piaci működéshez köthető szektorokban érhető tetten nagymértékű zuhanás. A KSH szerint érdemi visszaesés következett be az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásában, a gyógyszer-, valamint a járműgyártásban. Utóbbi éveken át a gazdaság motorja volt – és az is marad, csak a korábbinál várhatóan alacsonyabb fordulatszámon.

Csökkent a szállítás, raktározás ág beruházásainak volumene (amit a hivatal a magas bázissal magyaráz), valamint a lakásépítések visszaesése miatt az ingatlanügyletek beruházásai is alacsonyabbak lettek. A kiskereskedelmet érintő kormányzati intézkedések hatására – újabb és újabb különadók ötlete, a veszteséges üzletmenet büntetése – ebben az ágazatban is csökkentek a beruházások. Ahol nőttek a beruházások, ott valóban az uniós források vagy az állami költekezések segítettek: az egészségügyi és szociális ellátások terén, a közigazgatásban és védelemben (főképp a menekültáradat megfékezésére), valamint az oktatásnál láthattunk érdemi növekedést. A mostani uniós ciklus forrásainak bezúdulására még várni kell, és várhatóan az MNB új hitelezési programja sem tesz csodát, így idén elemzők szerint 2-5 százalékos visszaesés várható a beruházásoknál.

A fenntartható és dinamikus növekedés még nagyon távol van. Szakértők szerint ehhez nem elég az olcsó hitel vagy az állami támogatás egyes szektoroknak, sokkal inkább az üzleti környezet tartós javulására volna szükség, amihez kiszámítható gazdaságpolitikai környezet kell. Ennek megvalósulását azonban, úgy tűnik, még egyáltalán nem látják a cégek.

Egy kicsit a stagnálás felett

Tavaly az előző évhez képest a nemzetgazdasági beruházások volumene szerény mértékben, 0,6 százalékkal nőtt. A gép- és berendezésberuházások 4,1 százalékkal emelkedtek, az építési beruházások 2,3 százalékkal csökkentek. A beruházások több mint felét adó, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 1,7 százalékkal csökkent, a költségvetésben 37-tel növekedett a beruházási teljesítmény. Az adatok arra utalnak, hogy a hosszú távú növekedési kilátások javulására még várni kell.