Nagyon sokan jutnak több pénzhez július elsejétől: itt vannak a részletek

Július elsejétől több fontos dolog is változott a magyarországi adózásban. Többek között módosultak a gyermekek után járó ellátások és társadalombiztosítási eljárások. A legfontosabb újítások közé tartozik a csecsemőgondozási, gyermekgondozási és örökbefogadói díjak szja-mentessége, amely kedvezmény jelentős megtakarítást biztosít a kisgyermekes családok számára. Az ellátásokra való jogosultság nemcsak vér szerinti szülőknek, hanem örökbefogadó szülőknek, nevelőszülőknek és nagyszülőknek is elérhető.

„Az adómentesség automatikusan érvényesül, így külön nyilatkozat nem szükséges, de a gyermekgondozási díjat továbbra is 10 százalékos nyugdíjjárulék terheli” – emelte ki a PwC közleményében Fuscsics Mónika, a cég szakértője.

Hozzátette, hogy a jogszabály módosításával a csecsemőgondozási díjban részesülők számára megnyílik a lehetőség keresőtevékenység folytatására a gyermek születésének 91. napjától, azonban ebben az esetben díj összege 100 százalékról 70 százalékra csökken. A 90 napos korlátozás alatti keresőtevékenység, kivéve nevelőszülői jogviszony esetén, az ellátásra való jogosultság elvesztését eredményezheti.

A társadalombiztosításban is több változás jött

Július 1-jétől frissített nyomtatványokat vezettek be a társadalombiztosítási kifizetőhelyi adatszolgáltatásra, mint például az új „Adatmegállapító lapot”, és az egészségbiztosítási pénzbeli és baleseti táppénz ellátási jegyzék tartalmát ki kell egészíteni a 70 százalékos csecsemőgondozási díjjal. Az új nyomtatványok használata a június 30. után megállapított ellátásokra kötelező, és az első módosított XML szerinti adatszolgáltatás idén augusztusban nyújtható be.

Az e-tb kiskönyv bevezetése 2026. január 1-jétől jelentős változást hoz a társadalombiztosítási nyilvántartásban. Az új elektronikus rendszer célja az lesz, hogy a papíralapú tb-kiskönyvet digitális formátum váltsa fel, mely minden TAJ-számmal rendelkező személyre vonatkozóan tartalmazza a legfontosabb társadalombiztosítási adatokat. Ez magában foglalja a személyazonosító adatokat, a foglalkoztató nevét, adószámát, jogviszonyok részleteit, valamint az egészségbiztosítási és baleseti ellátásokkal kapcsolatos információkat.

„Az e-tb kiskönyv nemcsak a munkáltatók adminisztratív terheit csökkenti, hanem megkönnyíti a nyugdíj-megállapításhoz szükséges adatok összegyűjtését is, hozzájárulva az ügyintézés gyorsabbá és pontosabbá válásához, valamint növeli a rendszer átláthatóságát és az adatbiztonságot” – emelte ki a szakértő.

Munkabérvédelem: több marad az adósnál

Szintén 2025. július 1-jétől módosult a bírósági végrehajtásról szóló törvény, ami jelentős könnyítéseket hozott az adósok számára, akik a végrehajtási eljárások során nagyobb védelmet kapnak a megélhetéshez szükséges jövedelmeket illetően. A legfontosabb változás a munkabérvédelem területén történt: a végrehajtás alól mentesül a havonta kifizetett munkabér azon része, amely nem haladja meg a nettó minimálbér 60 százalékát, vagyis jelenleg a 116 029 forintot. Ez az összeg jelentősen magasabb az előző fix mentességi összegnél, amely 60 000 forint volt. Az új szabály nem alkalmazható gyermektartásdíj és szüléssel járó költségek esetén, és csak a 2025. július 1-jétől kifizetett jövedelmekre vonatkozik.

A törvény azonban bevezette a családi kedvezmény mentességét is. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi adókedvezmény nettó összege mentesült a letiltás alól, ami különösen a gyermeket nevelő családokat segíti, hiszen így a teljes nettó összeg az adósnál marad. Ez a mentesség csak a 2025. július 1. után kezdődő végrehajtási eljárásokra vonatkozik, a korábbiakra nem. A változások ellenére továbbra is érvényes, hogy ha a letiltás után kifizetendő nettó munkabér meghaladja a 200 000 forintot, az afeletti rész korlátozás nélkül végrehajtható.

Változik az egyszerűsített foglalkoztatás adózása

A foglalkoztatás átláthatóságának növelését és a visszaélések csökkentését célozzák az egyszerűsített foglalkoztatás (efo) szabályait érintő évközi változások. Az egyik fő módosítás február 2-án lépett életbe, ami az efo-ban dolgozók után fizetendő közterhek mértékét érintette. Ez mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a minimálbér 0,75 százalékára (2200 forint), alkalmi munka esetében a minimálbér 1,5 százalékára (4400 forint), a filmipari statiszták esetében pedig a minimálbér 3 százalékára (8700 forint) nőtt.

A május 25-én bevezetett módosítás értelmében a közterhet a munkavégzés napján hatályos mérték, nem pedig a bejelentés időpontja alapján kell megfizetni. Július 1-jétől egy új szabállyal a munkavállalói oldalról is bevezették a 120 naptári napos éves korlátot, amely az addigi gyakorlattal szemben már az összes munkáltatóra vonatkozóan érvényes.

Ráadásul 2026. január 1-jétől további két fontos változás lép életbe az egyszerűsített foglalkoztatást érintően. A mezőgazdasági idénymunka esetén a 120 naptári napos éves keret magasabb közteher (1,125 százalék) megfizetése mellett további 90 nappal bővíthető. Az alkalmi munka vonatkozásában pedig megszűnik az azonos munkáltató és munkavállaló közötti 90 napos éves korlát, ami jelentősen kitágíthatja az alkalmi munkavállalás lehetőségeit. Ezek a változások, a már korábban bevezetett, Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által biztosított lekérdező rendszerrel együtt, tovább növelik a rendszer működésének átláthatóságát, valamint a munkáltatók számára lehetőséget biztosítanak arra, hogy ellenőrizzék a munkavállalók fennmaradó efo-keretét.