Töretlen az export bővülése

Megdöntheti a tavalyi csúcsot idén a külkereskedelmi többlet: a 2015-ös 8,1 milliárd eurós feletti aktívumot akár 9 milliárdos is követheti. Ehhez az kell, hogy az olajárak tartósan alacsonyan maradjanak, de elemzők szerint csak részben az olcsó nyersanyagok eredménye a rekordtöbblet. Az export volumene 8, az importé pedig 7 százalékkal nőtt tavaly az előző évhez képest a KSH szerint. A kivitel bővülését főleg a nyugat-európai élénkülő konjunktúra és a Magyarországon gyártott autók iránti kereslet támogatta. A behozatalt pedig nemcsak a fogyasztás bővülése, hanem az export továbbra is igen magas importtartalma is segíti, ami jelzi, hogy a hazai hozzáadott érték több szektorban is igen alacsony.

Az export bővülése idén is kitarthat. Amíg az autók iránti kereslet nő a világban, addig nem kell aggódnunk, és egyelőre nem látható visszaesés. (A kormány azonban csökkenteni szeretné az autóipartól való függést, hiszen a gazdaság teljesítményét egyre inkább a Mercedes, az Audi és a Suzuki termelése határozza meg.)

A feltörekvő országok növekedési ütemének lassulása azonban kockázatokat jelent Magyarországra nézve is. Szerencsére a keleti nyitás nem sikerült túl jól, ellenkező esetben ugyanis közvetlenül is éreztetné hatását Kína és a többi ázsiai ország lefékeződése. A kontinensről gyakorlatilag egyetlen számottevő külkereskedelmi partnerünknek számító Kínába mindössze 1 százalékkal tudtuk növelni tavaly az exportunkat, miközben a behozatal több mint húsz százalékkal nőtt.

Főbb piacainkkal azonban nincs baj. Németországba többet exportáltunk, Ausztria felé visszaesett a kivitel, ezt azonban kompenzálta a többi európai ország dinamikus növekedése. Egyre többet kereskedünk az USA-val is, ahová majdnem tíz százalékkal nőtt a kivitelünk.

Az EU tagállamaiba a kivitel 9,5, az onnan érkező behozatal több mint 8 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi többlet nagy része is innen jön. Hiába minden kormányzati próbálkozás, az uniós kitettség magas: az export és az import majdnem 80 százalékát bonyolítottuk az EU tagjaival. Ez nem meglepő: az export szerkezetét nem a kormányzati politika, hanem a globális értékláncok határozzák meg. Talán nem is baj, hogy az uniós országok a legfőbb partnereink: a másokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene alig több mint 2, a behozatalé 3,3 százalékkal nőtt. Ebben nagy szerepet játszik, hogy az orosz és az ukrán forgalom gyakorlatilag összeomlott. Oroszországba majdnem harmadával kevesebbet exportáltunk, mint egy évvel korábban, az import pedig ennél is nagyobb mértékben, 40 százalékkal esett vissza az embargó hatására. A háború sújtotta Ukrajnába a kivitel és a behozatal is 20 százalékkal esett.

Visszaesett az energiaimport

Az energiahordozók importvolumene kilenc százalékkal csökkent tavaly. A KSH szerint azért, mert mindkét fő energiahordozó világpiaci ára csökkent: a kőolajé jelentősebben, a földgázé kisebb mértékben. Az energiahordozó-import mintegy felét kitevő kőolaj- és kőolajtermék behozatala bázisszint körül alakult, a forgalom közel harmadát adó természetes és mesterséges gáz importvolumene negyedével visszaesett az orosz származású gáz mennyiségi csökkenése miatt. A kisebb részarányú villamosenergia-behozatal 10 százalékkal nőtt.