BUX 52,838.78
-0.05%
BUMIX 4,172.22
-0.14%
CETOP20 2,408.27
-1.65%
OTP 17,980
+0.73%
KPACK 7,300
-2.67%
0.00%
-3.23%
+1.04%
-0.40%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,565
+1.62%
RABA 1,340
+0.37%
0.00%
+0.60%
-0.88%
+1.98%
OPUS 203.5
-3.10%
-7.50%
-0.96%
-5.03%
-0.60%
OTT1 149.2
0.00%
-1.30%
MOL 2,728
-0.80%
-1.67%
ALTEO 2,120
0.00%
-15.25%
+1.67%
EHEP 1,495
-0.99%
0.00%
-0.85%
MKB 1,972
0.00%
-2.87%
+0.97%
0.00%
0.00%
SunDell 39,400
0.00%
-2.83%
+1.63%
-5.13%
0.00%
+3.12%
NUTEX 14.24
-2.86%
GOPD 12,300
-0.81%
OXOTH 4,500
-1.75%
-1.52%
NAP 1,130
-4.07%
+1.47%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A szegények adója maradt az infláció

Két éve eltűnt az infláció, de ez csak a látszat. A szegények és az autó nélkül élők érdemi áremelkedést éreznek, s ez így lesz a jövőben is.

Hiába fagytak be az árak Magyarországon több mint két éve, az infláció még most is a szegények adója, a statisztikai hivatal által kiszámolt árindex ugyanis nem egységesen érinti a magasabb és az alacsonyabb jövedelműeket. „Átlagos fogyasztó” pedig aligha létezik, hiszen biztosan nincs olyan ember, aki annyit vásárolna minden termékből és szolgáltatásból, mint ahogy azt a KSH fogyasztói kosara tartalmazza.

A nyugdíjasok és az alacsony jövedelműek minden bizonnyal azért nem érezték igazán az árak minimális (0,1 százalékos) csökkenését tavaly, mert sokkal kevesebb üzemanyagot vesznek, mint mások. Az inflációt pedig több mint egy éve elsősorban a globális olajárak összeomlása és emiatt a benzinár zuhanása húzza lefelé. Ha egy átlagos – közepes jövedelmű – fogyasztónak nincs autója, akkor 1 százalékos inflációt érzékelhetett tavaly.

A dohányáruk jövedéki adójának emelése szintén jelentősebben érvényesült az alacsony jövedelműeknél, mert magasabb a súlya a fogyasztásukban. A KSH szerint ugyan a szegényeknek így is csak minimális inflációt kellett elszenvedniük, de ha kissé más szerkezetben fogyasztottak, mint ahogy a hivatal gondolta, akkor nagyobb drágulással kellett szembenézniük. A legrosszabbul azok az alacsony jövedelmű háztartások járhattak, ahol autó sincs, hiszen ők tavaly 1-1,2 százaléknál is magasabb áremelkedési ütemet értékelhettek.

Már a rezsicsökkentésnek sem örülhettek annyira a kevesebb pénzből élők, mint mások, sőt egy évvel korábban, 2014-ben a több mint tízszázalékos rezsicsökkentést is kevésbé tudták kiélvezni. A KSH szerint abban az évben például csak az alacsony jövedelmű háztartásoknál emelkedtek a fogyasztói árak, mert ők fűtik házaikat fával és szénnel, amelyek 2 százaléknál is nagyobb mértékben drágultak.

Idén is hasonló tendencia várható, vagyis az infláció ismét a szegényeket sújtja. A fogyasztói árak a tavalyi stagnálás után 0,5-1 százalék közötti mértékben növekedhetnek, ez most is eltérően fogja érinteni a társadalmi rétegeket. Miután várhatóan a benzin ára csökken elsősorban idén is, míg a többi terméké és szolgáltatásé jobbára emelkedik, így a szegények akár 1,5-2 százalék közötti áremelkedést is észlelhetnek. Azok is úgy érezhetik hogy ismét nőnek az árak, akik nem autóznak, akik pedig dohányoznak, azok ennél is nagyobb áremelkedéssel szembesülnek, hiszen idén márciusig a szeszes italok és a dohányáruk drágultak (2,4 százalékkal), és az élelmiszereknél is érdemi áremelkedés érzékelhető.

Ételre költenek a szegények

Az alacsony jövedelműek összes pénzük 30 százalékát költik élelmiszerre, míg a gazdagok csak húszat. Alkoholra és dohányra is többet fordítanak arányában: jövedelmük 13 százaléka erre megy el, míg a magas keresetűek csak a 10 százalékát fordítják erre. Sokkal többet költenek a szegényebbek az összjövedelmükhöz képest lakásfenntartásra, kevesebb jut viszont szolgáltatásokra.


Kapcsolódó cikkek