Az IMF átvágná a görög csomót

Radikális javaslattal próbálja kimozdítani a holtpontról a görög mentőcsomag ügyét a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a múlt hét végén ismertté vált javaslata értelmében Athénra a most várhatónál jelentősen könnyebb adósságszolgálati terhek hárulnának. Az IMF szerint Görögországnak csak 2040-ben kellene megkezdenie azoknak a hiteleknek a törlesztését, amelyeket az első mentőcsomag, azaz 2010 óta kapott az eurózóna válságkezelő alapjaitól, illetve a valutaövezet tagországaitól. Ezen túlmenően e hitelek lejáratát meg kellene hosszabbítani 2080-ig (a mostani türelmi, illetve a lejárati idők változóak, de már most is elég hosszúak). Az alapoktól kapott hitelek kamatát 2045-ig 1,5 százalékban kellene maximálni. A Valutaalap számításai szerint e lépések nélkül 2060-ra a görög államadósság a GDP közel 294 százalékára kúszna fel a mai 180 százalékról.

Az IMF a harmadik, 86 milliárd eurós görög mentőcsomag tavaly augusztusi elfogadása óta amellett van, hogy adósságkönnyítés nélkül az ország sose kerül ki a válságból. Az eurózóna országai – mindenekelőtt Németország – nem akarnak adósságleírást, de a törlesztési feltételek könnyítését eddig általában nem zárták ki. A valutaövezet pénzügyminiszterei (Eurogroup) holnap tanácskoznak Brüsszelben a mentőcsomag elhúzódó felülvizsgálatáról, vagyis arról, hogy Athén hogy áll a feltételek teljesítésével. Az Eurogroupot vezető holland pénzügyminiszter, Jeroen Dijsselbloem pénteken úgy fogalmazott a Bloomberg Tv-nek, hogy ezen az ülésen megszülethet a megállapodás.

Ehhez arra is szükség van, hogy a görög parlament jóváhagyja az el­várt reformokhoz szükséges törvényeket (a szavazás lapzártánk után ért véget). A görög GDP 3 százalékára rúgó, összesen 5,4 milliárd eurós csomag részeként új adókat kell kivetni az üzemanyagokra, a dohánytermékekre és a szeszes italokra, valamint egyebek közt az internet- és a kábeltévé-szolgáltatásokra. Változik az ingatlanadó is, és a mostani 23 százalékról 24 százalékra emelik az általános áfakulcsot. Jóváhagyásra vár az a jogszabály is, amely lehetővé tenné a görög bankok nem teljesítő hiteleinek eladását is, és szavaznak arról a mechanizmusról is, amelynek révén automatikusan csökkennének a költségvetési kiadások, ha a kormány elvéti a megállapodásban rögzített célszámokat – az alapfeltétel az, hogy 2018-ra a görög költségvetés elsődleges többlete elérje a 3,5 százalékot. A baloldali Sziriza vezette nagykoalíciós kormánynak csak háromfős többsége van a parlamentben, de általános várakozás szerint nem fognak elbukni a parlamenti akadályon. Ha utána az uniós mechanizmus is felgyorsul, akkor legkésőbb júliusra pénzhez juthat Görögország. Azt egyelőre nem tudni, mekkora összeget szabadítanak fel a mentőcsomagból, a The Wall Street Journal szerint uniós illetékesek 10 milliárd eurót emlegetnek.