BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Orbán Viktor aggódik

Már Orbán Viktor miniszterelnök is aggódik a gazdasági növekedés lassulása miatt, de a gazdasági tárca és a jegybank még optimista, és az EU-források gyorsuló lehívásában bíznak.

„Amikor tavaly és azelőtt jó számok jöttek, akkor nem hitte el a kormány, hogy egyedi tényezők hajtják a gazdaságot. A mostani lassulás miatti pánik az önbecsapás klasszikus esete” – mondta a Világgazdaságnak Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora azután, hogy a Figyelő értesülése szerint Orbán Viktor miniszterelnök „amolyan válságértekezletet” hívott össze, ahol a kabinet illetékesei „egymásnak adták a kilincset”, hogy magyarázatot adjanak az első negyedéves gyenge GDP-adatra. (A gazdaság mindössze 0,5 százalékkal nőtt éves alapon az elemzők által várt 1,8-2 helyett.) Az eddig sem volt titok, hogy a kormányt is meglepte a lassulás. Lapunk kérdésére azonban a múlt héten a gazdasági tárca azt közölte, hogy nem módosítják a 2,5 százalékos GDP-várakozásukat.

„A Corvinus Egyetem éves átlagban 2,1 százalékos gazdasági növekedést vár, nem is értem, hogy a Magyar Nemzeti Bank miért gondolja, hogy 2,8-del nő a gazdaság” – folytatta Bod Péter Ákos. Nagy Márton, az MNB alelnöke azonban egy tegnapi háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy a jegybank továbbra is három százalék körüli bővülést vár, mert a második fél évben felpörög a növekedés. Ezt szerinte az EU-források újra felgyorsuló lehívása, a kkv-hitelezés beindulása – amelyet a bankok vállaltak –, valamint a lakásépítések növekedése fogja segíteni. Virág Barnabás, a jegybank ügyvezető igazgatója ehhez azt tette hozzá, hogy a vártnál gyorsabb első negyedéves béremelkedési ütem is segíteni fog. Egy neve elhallgatását kérő piaci elemző a Világgazdaságnak azt mondta: az MNB-nek „illene lejjebb vinnie a növekedési várakozását”, mert a jegybank nemcsak hogy nem találta el az adatot, de a sáv alját sem érte el az első negyedéves adat.

Az elemzői közösség azonban már csak 2 százalékos növekedést vár az idei évre, és meglehet, hogy Orbán Viktor is pesszimistább lett, ugyanis a Figyelő szerint elrendelte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium állítson össze egy élénkítőcsomagot. A lapnak Hornung Ágnes, a tárca államtitkára azt mondta, hogy a minisztériumban már elkezdődött a munka. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi Kormányinfón ezzel kapcsolatban arról beszélt: a következő hónapokban lépéseket hoz a kormány, hogy a gyenge növekedési eredmények javuljanak, ilyen a gyorsabb uniós forráslehívás lehetőségének megteremtése. Ez azonban egyáltalán nem új információ. Ráadásul a gazdasági tárca már bejelentett egy 500 milliárd forintos költségvetési lazítást a közelmúltban, amelynek az a célja, hogy támogassa a GDP-növekedést – ennél nagyobb mozgástere pedig nemigen van a büdzsének, ha nem akarják elvéteni a hiánycélt.

A tárca a módosításban eleve számolhatott a kisebb növekedés kockázataival: a büdzsé módosításával megemelték ugyanis az Országvédelmi Alapot, amely fedezetet nyújthat a kisebb növekedésből adódó problémákra. Ez nem a bevételek kiesését jelenti (azok jönnek bőven), hanem azt, hogy a mérsékeltebb ütemű növekedés – s az alacsonyabb infláció – kisebb nominális GDP-t eredményez. Emiatt viszont akkor is rosszabbak lehetnek a GDP-arányos hiány- és adósságmutatók, ha forintra pontosan sikerül is tartani a számokat. Ám úgy tűnik, a büdzsét nem igazán változtatják máshogy, vagyis egyelőre nem látszik egy újabb növekedésélénkítő csomag kialakítása sem az idei költségvetés módosításánál, sem a jövő évi elfogadásánál.

Bod Péter Ákos szerint egyébként semmi meglepő nincs a gazdaság lassulásában. „A kormány saját apparátusától elvárja, hogy optimista legyen, ha viszont a valóság ennél rosszabb, akkor haragszik az adatra” – mondta a professzor, aki 2011 végén még ott ült azon a valódi válságértekezleten, amelyet Orbán összehívott, miután a Moody’s bóvliba vágta az országot. A természetes növekedési képességünk 1,5 százalék körüli – mutatott rá a professzor. „Ha egy diák megiszik nyolc kávét, hogy több tananyagot tudjon elolvasni egy nap, akkor másnap rosszul kel fel, és kevesebbet tud tanulni” – vont párhuzamot Bod Péter Ákos, utalva a jó teljesítmény utáni lassulásra. A magasabb növekedési képességhez tőkebeáramlásra lenne szükség, stabil és kiszámítható intézményrendszerre, olcsó államra és olyan reformokra, amelyek csökkentik az adóelvonást.

Nem jönnek az EU-pénzek

Parlagon hevernek az uniós pénzek: a 2014–2020 közötti finanszírozási ciklus forrásaiból Magyarország még semmi nem hívott le. Az évi 2-3 milliárd euró körüli összeg halmozódása nyomán 2016-ban közel 7 milliárdra rúg a felhasználásra váró keret. A gondot leginkább a pályázatmenedzselő informatikai rendszer akkreditációjának, illetve a pályázati kiírásoknak a késlekedése okozza. Az Európai Bizottság aggályosnak találja mind a pályázati gyorsítás módszerét – a nagy beruházásokra kitalált keretmegállapodásos megatendereket –, mind a nyerteseknek fizetendő, a szerződéskötés után közvetlenül átutalandó 50 százalékos előlegfizetést.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.