Orbán Viktor aggódik

„Amikor tavaly és azelőtt jó számok jöttek, akkor nem hitte el a kormány, hogy egyedi tényezők hajtják a gazdaságot. A mostani lassulás miatti pánik az önbecsapás klasszikus esete” – mondta a Világgazdaságnak Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora azután, hogy a Figyelő értesülése szerint Orbán Viktor miniszterelnök „amolyan válságértekezletet” hívott össze, ahol a kabinet illetékesei „egymásnak adták a kilincset”, hogy magyarázatot adjanak az első negyedéves gyenge GDP-adatra. (A gazdaság mindössze 0,5 százalékkal nőtt éves alapon az elemzők által várt 1,8-2 helyett.) Az eddig sem volt titok, hogy a kormányt is meglepte a lassulás. Lapunk kérdésére azonban a múlt héten a gazdasági tárca azt közölte, hogy nem módosítják a 2,5 százalékos GDP-várakozásukat.

„A Corvinus Egyetem éves átlagban 2,1 százalékos gazdasági növekedést vár, nem is értem, hogy a Magyar Nemzeti Bank miért gondolja, hogy 2,8-del nő a gazdaság” – folytatta Bod Péter Ákos. Nagy Márton, az MNB alelnöke azonban egy tegnapi háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy a jegybank továbbra is három százalék körüli bővülést vár, mert a második fél évben felpörög a növekedés. Ezt szerinte az EU-források újra felgyorsuló lehívása, a kkv-hitelezés beindulása – amelyet a bankok vállaltak –, valamint a lakásépítések növekedése fogja segíteni. Virág Barnabás, a jegybank ügyvezető igazgatója ehhez azt tette hozzá, hogy a vártnál gyorsabb első negyedéves béremelkedési ütem is segíteni fog. Egy neve elhallgatását kérő piaci elemző a Világgazdaságnak azt mondta: az MNB-nek „illene lejjebb vinnie a növekedési várakozását”, mert a jegybank nemcsak hogy nem találta el az adatot, de a sáv alját sem érte el az első negyedéves adat.

Az elemzői közösség azonban már csak 2 százalékos növekedést vár az idei évre, és meglehet, hogy Orbán Viktor is pesszimistább lett, ugyanis a Figyelő szerint elrendelte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium állítson össze egy élénkítőcsomagot. A lapnak Hornung Ágnes, a tárca államtitkára azt mondta, hogy a minisztériumban már elkezdődött a munka. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi Kormányinfón ezzel kapcsolatban arról beszélt: a következő hónapokban lépéseket hoz a kormány, hogy a gyenge növekedési eredmények javuljanak, ilyen a gyorsabb uniós forráslehívás lehetőségének megteremtése. Ez azonban egyáltalán nem új információ. Ráadásul a gazdasági tárca már bejelentett egy 500 milliárd forintos költségvetési lazítást a közelmúltban, amelynek az a célja, hogy támogassa a GDP-növekedést – ennél nagyobb mozgástere pedig nemigen van a büdzsének, ha nem akarják elvéteni a hiánycélt.

A tárca a módosításban eleve számolhatott a kisebb növekedés kockázataival: a büdzsé módosításával megemelték ugyanis az Országvédelmi Alapot, amely fedezetet nyújthat a kisebb növekedésből adódó problémákra. Ez nem a bevételek kiesését jelenti (azok jönnek bőven), hanem azt, hogy a mérsékeltebb ütemű növekedés – s az alacsonyabb infláció – kisebb nominális GDP-t eredményez. Emiatt viszont akkor is rosszabbak lehetnek a GDP-arányos hiány- és adósságmutatók, ha forintra pontosan sikerül is tartani a számokat. Ám úgy tűnik, a büdzsét nem igazán változtatják máshogy, vagyis egyelőre nem látszik egy újabb növekedésélénkítő csomag kialakítása sem az idei költségvetés módosításánál, sem a jövő évi elfogadásánál.

Bod Péter Ákos szerint egyébként semmi meglepő nincs a gazdaság lassulásában. „A kormány saját apparátusától elvárja, hogy optimista legyen, ha viszont a valóság ennél rosszabb, akkor haragszik az adatra” – mondta a professzor, aki 2011 végén még ott ült azon a valódi válságértekezleten, amelyet Orbán összehívott, miután a Moody’s bóvliba vágta az országot. A természetes növekedési képességünk 1,5 százalék körüli – mutatott rá a professzor. „Ha egy diák megiszik nyolc kávét, hogy több tananyagot tudjon elolvasni egy nap, akkor másnap rosszul kel fel, és kevesebbet tud tanulni” – vont párhuzamot Bod Péter Ákos, utalva a jó teljesítmény utáni lassulásra. A magasabb növekedési képességhez tőkebeáramlásra lenne szükség, stabil és kiszámítható intézményrendszerre, olcsó államra és olyan reformokra, amelyek csökkentik az adóelvonást.

Nem jönnek az EU-pénzek

Parlagon hevernek az uniós pénzek: a 2014–2020 közötti finanszírozási ciklus forrásaiból Magyarország még semmi nem hívott le. Az évi 2-3 milliárd euró körüli összeg halmozódása nyomán 2016-ban közel 7 milliárdra rúg a felhasználásra váró keret. A gondot leginkább a pályázatmenedzselő informatikai rendszer akkreditációjának, illetve a pályázati kiírásoknak a késlekedése okozza. Az Európai Bizottság aggályosnak találja mind a pályázati gyorsítás módszerét – a nagy beruházásokra kitalált keretmegállapodásos megatendereket –, mind a nyerteseknek fizetendő, a szerződéskötés után közvetlenül átutalandó 50 százalékos előlegfizetést.