Az országban egy olyan nyugdíjas van, aki 2 millió forint feletti havi nyugellátást kap – derült ki Rétvári Bencének, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) államtitkárának parlamenti írásbeli válaszából. Korózs Lajos MSZP-s képviselő kérdésében azt feszegette, hogy hatalmasak a különbségek a nyugellátások között, egyesek milliós nyugdíjakat kapnak, miközben több százezren alig pár tízezer forintot. A különbségeket valószínűleg növelte az is, hogy a kormány a nyugdíjjárulék-bevétel növelése érdekében 2013-tól eltörölte a járulékplafont. Emiatt a magasabb keresetűek már a teljes jövedelmük után fizetik a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, de cserébe ezzel arányosan magasabb járandóságot is kell megállapítani nekik, amikor nyugdíjba mennek. Így az idő előrehaladtával valószínűleg egyre több nagyobb összegű nyugdíjat kezd folyósítani az állam, miközben a nyugdíjminimum összege évek óta változatlanul 28 500 forint.
Az államtitkár válasza szerint a járulékplafon eltörlése az azóta megállapított öregségi nyugdíjak mintegy 0,15 százalékánál játszhatott szerepet abban, hogy magasnak mondható, havi 350 ezer forint feletti induló ellátást állapítottak meg. A válasz nem tér ki rá, ez mintegy 300 szerencsés nyugdíjba lépőt jelenthet a 2013 óta lezárt öregségi nyugdíj-megállapítások száma alapján. Ezenkívül ebben az időszakban körülbelül félezer esetben állapíthattak meg 350 ezer forintnál magasabb nyugdíjat a korhatár feletti továbbdolgozással összegyűjtött hosszú szolgálati idő miatt.
Magyarországon jelenleg kicsivel több mint 2 millió öregségi nyugdíjas van, és havi 121 ezer forint az átlagnyugdíj. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint januárban mintegy 14 ezer embernek folyósítottak 300 ezer forintnál magasabb nyugdíjat, és 136 ezer embernek járt 200 és 300 ezer forint közötti ellátás. A legnépesebb nyugdíjas tábor, több mint 1,1 millió ember 100 és 200 ezer közötti nyugdíjban részesül, a második legnépesebb csoportnak, mintegy 700 ezer embernek 50 és 100 ezer közötti a havi pénze. Ennél kevesebbet 55 ezer idős kap, ebből több mint 17 ezernek a nyugdíjminimummal megegyező vagy annál kisebb az ellátása.
A nyugellátás összege a nyugdíjjárulék-fizetés alapjául szolgáló keresetektől és az elért szolgálati idő hosszától függ, ebből adódnak a nyugdíjak közötti különbségek. Nagy, több százezres nyugdíjat úgy lehet elérni, ha valakinek folyamatosan magas a keresete, és az öregségi korhatáron túl igényli az ellátást. Az ONYF szerint a legmagasabb nyugdíjakat általában 75-80 évesen vagy még idősebben veszik igénybe.
A nyugdíjminimumnak megfelelő öregségi nyugdíjat az kap, aki csak húsz év szolgálati időt tud igazolni, és a alapjául szolgáló kereseteinek átlaga eléri a nyugdíjminimum összegét. Évente átlagosan 100 idősnek állapítanak meg ilyen alacsony összegű ellátást. A jelek szerint a kormány nem tervezi az ellátás összegének emelését. Az Emmi államtitkára válaszában azt írta: a nyugdíjminimum összegének emelése nem a nyugdíjrendszerben, hanem az annak összegéhez kapcsolódó más ellátórendszerekben okozna feszültséget.
Nem veszélyezteti az egyensúlyt
A járulékplafon 1992 és 2013 között volt érvényben, és eszerint nem kellett nyugdíjjárulékot fizetni egy meghatározott jövedelemhatár feletti jövedelemrészre. Ezzel összhangban a törvény korlátozta a nyugdíjjal helyettesítendő kereset nagyságát is, egy határon felül már nem befolyásolta a megállapított nyugdíj összegét a magasabb kereset. A járulékfizetési limit eltörlése több tízmilliárddal növelte a nyugdíjkassza járulékbevételét, de a magasabb megállapítandó nyugdíjak miatt évről évre nőni fognak a nyugdíjkassza kiadásai is. Rétvári Bence államtitkár beszámolója szerint a rendszer egyensúlyban van, a járulékplafon megszüntetésének kiadási hatása nem veszélyezteti az egyensúlyi célokat.
