Béremelési hullámot hozott a munkaerőhiány

Bár májusban kissé lelassult a magyarországi bérnövekedés, még mindig 6 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek az április 7,2 százalék után. „A fékezés nem meglepő, hiszen a munkavállalók jelentős része áprilisban kapja az előző éves teljesítményéért járó bónuszt, ezt tükrözi a nem rendszeres jövedelmek növekedési ütemének lassulása 14,8 százalékról 4,9 százalékra – emelte ki Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője. Ám ha a rendszeres kereseteket nézzük, akkor további erősödést láthatunk, hiszen az ütem 6,5 százalékról 6,8 százalékra gyorsult májusban. A nettó átlagbérek 8,3 százalékkal emelkedtek, vagyis a –0,2 százalékos inflációval számolva a nettó reálbérek 8,5 százalékkal nőttek.

A vállalalati és a közigazgatási szektorban egyaránt lendületesen emelkedtek a fizetések, de még mindig az állam a bőkezűbb: a vállalkozások esetében 5,6 százalék, az államigazgatásban pedig 9,5 százalékos volt az éves bérnövekedés. Így a bruttó átlagkereset májusban 262 ezer forintra nőtt a nemzetgazdaságban, amelyből – a családi adókedvezményt nem számolva – nettó 174 ezer forintot vihetett haza a munkavállaló. A nettó bérek jelentős növekedése egyrészt a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentésének, az országos minimálbér-emelésnek, másrészt az év eleje óta egyre több szektort elérő béremelési hullámnak köszönhető – hangsúlyozta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

„A vállalkozások egyre inkább felismerik, hogy emelni kell a munkavállalók béreit ahhoz, hogy megtartsák őket, a piac kezdi beárazni a munkaerő-keresletet” – reagált az M1 tévécsatornán Simon Attila, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára. A fegyveres testületeknél és a szociális ágazatban végrehajtott emelések hatása is megjelent az adatokban.

Az év hátralévő részében annyiban változik a helyzet, hogy ősszel az infláció felpörög, így a nettó reálbérek emelkedése lefékeződik. A jelenlegi kilátások alapján Németh Dávid arra számít, hogy éves átlagban a nettó reálbérek 7–8 százalék közötti ütemben növekedhetnek. „Jövőre azonban eltérő lesz a forgatókönyv – tette hozzá az elemző. – Bár a bruttó bérek az ideihez hasonló tempóban emelkedhetnek, a nettó reálbérek növekedési üteme ettől elmaradhat. 2017-es szja-csökkentésről egyelőre nincs szó, emellett az infláció is várhatóan 2 százalék felett lesz, ami lassítja a nettó reálbéreknél várható növekedést.”

Az Erste elemzői szerint az év egészében 6-7 százalék körül alakulhat a bruttó bérnövekedés, ami alátámasztja azt a várakozást, hogy az idén elsősorban a háztartások fogyasztása hajthatja a GDP bővülését, amely 2 százalékot érhet el. Azt is fontos lesz látni, hogy milyen ütemben érkeznek és kerülnek felhasználásra az EU-s források, illetve a Brexit okozta bizonytalanságok miként és mennyire gyűrűznek be a magyar gazdaságba.

Bértárgyalásokra volna szükség

Már szeptember elején kezdődjenek meg a 2017-re vonatkozó bértárgyalások – javasolja a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma tagjainak. Az idei első öt hónap kereseti adatai alapján a MASZSZ igazoltnak látja a 2016-ra vonatkozó béremelési javaslatát, és szükségesnek tartja az országos bérmegállapodást. A hazai bérviszonyokkal szorosan összefügg a fiatalok kivándorlása. Amíg ezt a kérdést nem rendezik, nem lehet tömeges visszatérésükre számítani – hangsúlyozta az érdekképviselet.