BUX 39,900.32
-1.44%
BUMIX 3,754.1
-0.56%
CETOP20 1,882.05
-0.61%
OTP 8,488
-2.99%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.14%
-1.47%
ZWACK 18,350
+0.82%
-3.19%
ANY 1,585
0.00%
RABA 1,085
-2.25%
0.00%
-2.30%
0.00%
0.00%
OPUS 169.2
+0.12%
-0.98%
-1.98%
0.00%
-0.49%
OTT1 149.2
0.00%
-2.63%
MOL 2,970
-0.74%
+1.28%
ALTEO 2,390
+0.42%
-12.82%
-1.20%
EHEP 1,200
-4.00%
-0.82%
+0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+2.63%
-2.25%
-0.41%
0.00%
-1.75%
-1.20%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-3.03%
NAP 1,220
-1.61%
0.00%
-5.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Ezek a legjobban fizető szakmák Magyarországon

Egy légi forgalmi irányító ma többet keres egy átlagos képviselőnél – derül ki az országos bérstatisztikákból. Az óriási munkaerőhiány miatt azonban számos szakma képviselői kerülnek egyre közelebb a toplistás fizetésekhez.

A hétvégi VOLT Fesztiválon 18 méter magas jelképes toronnyal népszerűsítette a légi forgalmi irányító munkakört a HungaroControl Zrt. A cég játékos tesztjein részt vevő mintegy ezer fiatal lelkesedését valószínűleg a látvány mellett az is növelte, hogy a légi forgalmi irányítók állnak a magyarországi fizetési toplista élén havi bruttó 1,7 milliós átlagkeresettel. Az óriási felelősséggel és nagy stresszel járó szakma mintegy 180 magyar képviselőjét a nemzetközi bérszínvonalnak megfelelően honorálja a HungaroControl Zrt. – tudtuk meg a cégtől. Magyarországon – az Egyesült Államokkal és Európával ellentétben – még nincs létszámhiány ezen a területen, de az elmúlt két évben 30 százalékkal növekvő magyarországi légi forgalom biztonságos lebonyolítása érdekében a HungaroConrtrol folyamatosan toboroz a fiatalok körében, az idén például a nyári zenei fesztiválokon is. A szakma népszerűsítésére és az újfajta toborzási eszközökre azért is szükség van, mert ötszáz jelentkezőből átlagosan 10-15 felel meg a speciális elvárásoknak.

A légi forgalmi irányítók után a miniszterek és a képviselők keresnek a legjobban – derült ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat bérstatisztikájából. A tízes toplista további helyezéseit pedig a tőzsdeügynökök és a különféle vállalati vezetők foglalják el. A munkaerőpiaci szakértők szerint azonban a kritikussá váló munkaerőhiány miatt ma már több szakmában is egyre elérhetőbb a toplistásokét megközelítő fizetés.

„Jelenleg óriási küzdelem folyik a megfelelően képzett munkavállalókért a vállalatok, de az egyes földrajzi régiók és gazdasági szektorok között is” – mondta a Világgazdaságnak Sághy András, a Kienbaum Magyarország vezetője. Az elmúlt években egyre kritikusabbá vált a munkaerőhiány Magyarországon, ami részben az oktatási rendszer problémáival és az elvándorlással is okolható. Ráadásul a válság alatt visszaszorult fogyasztás miatt több ágazatban, például a kereskedelmi és a bankszektorban, valamint az építőiparban leépítettek a cégek, így a nemrég újra növekedésnek indult keresletet a meglévő létszámmal már nem tudják kielégíteni.

„A portástól a vezérigazgatóig szinte minden munkakörben előfordulhat hiány” – hangsúlyozta Sághy András. Öt-tíz évvel ezelőtt például a dél- és kelet-magyarországi gyárakba csak vezetőket toboroztak nehezebben a cégek, ma már számos pozícióba nehezen vagy egyáltalán nem találnak megfelelő embert, például szerszámkészítőt, hegesztőt, idegen nyelvet beszélő könyvelőt vagy éppen minőségbiztosítási mérnököt. A korábban Szlovákiából is naponta munkaerőt beutaztató északnyugat-dunántúli cégek esetében pedig megfordult a kocka: a szomszédos országok munkaadói csábítják át magasabb bérekkel a magyar munkavállalókat. A keresett informatikusokért pedig a világpiacon folyik a verseny: egy tehetséges informatikusnak még akár céges vezető beosztását is érdemes lehet otthagynia, hogy fejlesztőként dolgozzon külföldi cégeknek, hiszen akár a hazai vezérigazgatói fizetést – több mint havi bruttó kétmillió forintot – is megkaphatja, sokkal kisebb felelősséget viselve.

Ez persze azt is jelenti, hogy a keresett szakmákban a cégek kénytelenek egymásra licitálni a megfelelő jelölt megszerzése érdekében, a munkavállalók pedig a korábbinál lényegesebb erősebb alkupozíciót élvezhetnek. Így a hiányszakmák képviselői akár számukra szokatlanul nagy összegeket is kialkudhatnak. „Erőteljes bérspirálba kerültek a cégek, aminek hosszú távon negatív következményei lehetnek, például a multinacionális vállalatok könnyen átszervezhetik egyes tevékenységeiket más országokban működő telephelyeikre” – hívta fel a figyelmet Sághy András.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek