Még lejjebb mehet a kamat
Látható erősödéssel reagáltak tegnap az európai bankpapírok Mario Draghi sajtóértekezletére: az Európai Központi Bank (EKB) elnöke ugyanis arra utalt, hogy nem tartaná ördögtől valónak, ha valamilyen formában állami segítséggel húznák ki a bajból a túl sok nem teljesítő hitellel megterhelt bankokat. A feltételek meghatározása persze az Európai Bizottság dolga – sietett kiegészíteni Draghi, hozzátéve, hogy az uniós rendszer kellően rugalmas ehhez. Az eurózóna egyik fő problémája ma a bankrendszer, azon belül is a rossz hitelek magas aránya (mindenekelőtt Olaszországban és Portugáliában), de az EKB elnöke szerint azt is látni kell, hogy az övezet bankjai ma általában sokkal jobb állapotban vannak, mint a válság idején voltak. A tényleges helyzet tisztábban látszik majd jövő hét végén – mondta a bankelnök –, amikor az Európai Bankhatóság (EBA) közzéteszi a legfrissebb stresszteszt eredményeit.
Az újságírók rákérdeztek olyan, az eurózóna gazdasági helyzetét befolyásoló események várható hatására is, mint a törökországi puccskísérlet, illetve a Brexit, Draghi mindkét esetben óvatosságra és főleg türelemre intett, emlékeztetve, hogy még semmit nem tudni a britek unióból való kilépésének, illetve a későbbi kapcsolatoknak a feltételeiről.
Miután a kormányzótanács tegnapi ülésén a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az irányadó kamatokat, és nem módosított a mennyiségi lazítás keretein sem, a jövőt illetően kilátásba helyezték – mutatott rá bevezetőjében Draghi –, hogy a kamatok hosszabb ideig a mostani vagy annál alacsonyabb szinten maradnak. (Az irányadó repokamat jelenleg nulla, a betéti pedig már 0,4 százalékkal a negatív tartományban van.) A havi 80 milliárd eurós eszközvásárlási program – amelyet júniusban a vállalati kötvényekre is kiterjesztettek – az EKB szerint sikeresen támogatja a gazdasági növekedést az eurózónában. Kérdésre válaszolva Draghi azt is kijelentette, nem félnek attól, hogy elfogynak a megvásárolható kötvények, a program ugyanis elég rugalmas (a vásárlás feltételeit eddig is az EKB maga szabta meg). Szükség esetén a kormányzótanács be fogja vetni a mandátuma keretein belül rendelkezésére álló összes eszközt – hangsúlyozta a jegybank elnöke, hozzátéve: a mostani ülésen nem került szóba semilyen specifikus lehetőség, mint ahogy az sem vetődött fel, hogy már elkezdjék szűkíteni a kötvényvásárlások keretét.
Lassan erősödik a Fed kamatemelésének valószínűsége
Biztosra vehető a piaci konszenzus szerint, hogy a Federal Reserve nyíltpiaci bizottsága (FOMC) nem emel kamatot jövő heti kétnapos ülésén, ezt sugallják a Fed különféle vezetőinek nyilatkozatai is. Abban azonban már nincs ekkora egyetértés, hogy mi lesz szeptemberben (augusztusra nincs betervezve kamatdöntő ülés), illetve hogy egyáltalán lesz-e még további szigorítás az idén. A Fed tavaly decemberben, amikor hét év után elmozdította a zéró szintről az alapkamatot, négy emelést ígért 2016-ra, ebből azonban jó, ha egy lesz: az év elején Kína, az első fél év végén pedig az uniós kilépés mellett döntő Egyesült Királyság borította fel a terveket. Legalábbis erre hivatkozhatnak a Fed döntéshozói, miközben elemzők arra is figyelmeztettek, hogy az USA makrogazdasági mutatói se alakulnak még úgy, hogy okvetlenül kamatot kelljen emelni. Különösen így volt ez a gyenge májusi munkaerőpiaci adatok, illetve a Brexit-sokk után: e hónap elején a Bloomberg által figyelt határidős jegyzések alapján alig 12 százalék volt az idei szigorítás valószínűsége. A kedélyek lecsillapodása és a vártnál jobb júniusi adatok nyomán ezena héten már 47 százalékosra emelkedett a valószínűségi mutató. A további várakozásokat nagyban meghatározhatja majd, hogy a FOMC ülése után a közleményből ki lehet majd olvasni valamilyen utalást egy közelgő lépésre, a tegnap közzétett Reuters-felmérésben megkérdezett száz elemző fele pedig arra is figyelmeztetett, hogy a kamatdöntéssel talán megvárják a novemberben esedékes elnökválasztást is – vagyis december előtt nem lesz változás.
A jövő héten a japán jegybankra (BoJ) is figyel majd a piac: döntéshozói közvetlenül amerikai kollégáik után ülnek össze 28–29-én. Sajtóértesülések szerint a jegybank – amely már negyedik éve próbálja
a kormánnyal összehangoltan beindítani
a gazdaságot – újabb élénkítő intézkedéseket jelenthet be. A „helikopter”, azaz a háztartásoknak adandó ingyenpénz bevetését azonban kizárta Kuroda Haruhiko,
a BoJ kormányzója a BBC-nek tegnap adott interjúban, amire a jen a dollárral szembeni erősödéssel reagált.
a héten már 47 százalékosra emelkedett a valószínűségi mutató. A további várakozásokat nagyban meghatározhatja majd, hogy a FOMC ülése után a közleményből ki lehet majd olvasni valamilyen utalást egy közelgő lépésre, a tegnap közzétett Reuters-felmérésben megkérdezett száz elemző fele pedig arra is figyelmeztetett, hogy a kamatdöntéssel talán megvárják a novemberben esedékes elnökválasztást is – vagyis december előtt nem lesz változás.
A jövő héten a japán jegybankra (BoJ) is figyel majd a piac: döntéshozói közvetlenül amerikai kollégáik után ülnek össze 28–29-én. Sajtóértesülések szerint a jegybank – amely már negyedik éve próbálja
a kormánnyal összehangoltan beindítani
a gazdaságot – újabb élénkítő intézkedéseket jelenthet be. A „helikopter”, azaz a háztartásoknak adandó ingyenpénz bevetését azonban kizárta Kuroda Haruhiko,
a BoJ kormányzója a BBC-nek tegnap adott interjúban, amire a jen a dollárral szembeni erősödéssel reagált. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.