Mindent bevetnek a fellendülésért
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAlapvetőnek tartják a szerkezeti reformok szerepét a gyenge globális növekedés serkentése érdekében, de hangsúlyozzák a fiskális politika egyenrangú szerepét is – ez a lényege annak a közleménynek, amelyet a Húszak Csoportjának (G20) pénzügyminiszteri és jegybankelnöki találkozójáról adtak ki vasárnap a kínai Chengduban. (Ez az újdonság is az áprilisi nyilatkozatukhoz képest, akkor ugyanis nem használták az „alapvető” vagy a „hangsúlyos” kifejezést.)
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Christine Lagarde az ülés után úgy fogalmazott: a brit uniós kiválás okozta politikai bizonytalanság és pénzpiaci kilengések közepette különösen fontos, hogy a vezető hatalmak összefogjanak a növekedés élénkítése érdekében, és a gyorsabb gazdasági fejlődés gyümölcseiből mindenkinek jusson. Ez utalás arra, hogy a britek többsége azért szavazhatott az Európai Unió elhagyására, mert a pénzügyi válság és a globalizáció vesztesének érezte magát. Erre célzott, de alighanem Donald Trump republikánus párti elnökjelölésére is gondolt Jack Lew amerikai pénzügyminiszter, amikor hasonló szellemben beszélt az ülésen.
Az IMF vezére is kiemelte: a monetáris politika önmagában nem elegendő a növekedés gyorsítására, szükség van strukturális átalakításokra, ahol lehetséges, a közkiadások emelésére. A tanácskozás előtt közzétett elemzésében az IMF rámutatott: a G20 országai, amelyek a globális GDP csaknem kilencven százalékát adják, 2014-ben megfogadták, hogy 2018-ra két százalékponttal megtoldják az akkor előre jelzett növekedési ütemet. Azóta mintegy ezer intézkedést határoztak el, de a politikai nehézségek miatt ezeknek csak felét ültették át a gyakorlatba – a hatás így csak plusz 0,8 százalékpontra lehet elegendő.
A résztvevők most is jelezték, nem készülnek valutáik leértékelésére, hogy kereskedelmi előnyökhöz jussanak, de az eszmecsere hangulatára rányomta bélyegét a Brexit. Az új brit pénzügyminiszterként most bemutatkozó Philip Hammond nyitott gazdaságot ígért, ám az ázsiai partnerek értésre adták: amíg nem látható, milyen kapcsolatban marad a szigetország az uniós belső piaccal, addig a befektetési döntéseket nehéz lesz meghozni.
A brit gazdaság leszálló ágba kerülését jelezte a találkozó előtt közzétett beszerzésimenedzser-index is, az amerikai viszont a feldolgozóipari tevékenység megugrását tükrözte. Ezért az USA erejét állította szembe az európai problémákkal Jack Lew, aki – szemben Trump bezárkózást sejtető retorikájával – arról is beszélt, hogy a csendes-óceáni kereskedelmi egyezményt még Barack Obama elnöksége alatt tető alá lehet hozni.
Bíróság elé áll az IMF-vezér
Megúszhatja a börtönt Christine Lagarde, és megtarthatja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetőjének tisztségét is – állítják elemzők –, annak ellenére, hogy a francia semmítőszék pénteki döntése értelmében bíróság elé kell állnia. Lagarde-ot közpénzek kezelésével kapcsolatos gondatlansággal vádolják, miután még 2008-ban, francia pénzügyminiszterként lehetővé tette egy 403 millió eurós állami kártérítési kifizetését Bernard Tapie üzletembernek az Adidas sportszergyártó eladása körüli szövevényes ügyben. Az ügyben a francia köztársasági bíróság hoz majd ítéletet, és az IMF vezetője elvben egy év szabadságvesztést és 15 ezer euró pénzbüntetést is kaphat.


