Fékezett Amerika és az EU gazdasága is

Kiábrándítóan lassan növekedett a világ legnagyobb gazdasága április és június között, ez alapján pedig nem valószínű, hogy a Federal Reserve a közeli jövőben szigorítaná a monetáris feltételeket az Egyesült Államokban. A várt 2,6 százalékos GDP-növekedés helyett csak 1,2 százalékos ütemre volt képes az USA gazdasága az előző év azonos időszakához képest a kereskedelmi minisztérium statisztikai hivatalának első becslése szerint. Noha ez a szám még eléggé korlátozott információs bázisra épül, vagyis az adat érdemi korrekciója sem kizárt, annyit elárul, hogy az első negyedéves 0,8 százalékos növekedés után sem tudott érdemi lendületet venni az ország gazdasága. Elemzők szerint ez már nem csupán ciklikus megingásra utal, hiszen egyre tartósabb a lassú növekedési pálya, de a szakértők azért bíznak abban, hogy a következő hónapok jobban alakulnak. Különösen, hogy így a Janet Yellen vezette jegybank sem fogja elkapkodni a 0,25–0,5 százalékos sávban lévő alapkamat emelését.

Bizakodásra ad okot, hogy az amerikai fogyasztók bizalma magas szinten van, s a vásárlások nagymértékben hozzájárultak a GDP-növekedéshez. A második negyedévben a fogyasztás több mint 4 százalékkal növekedett, ugyanakkor a beruházási dinamika már nem alakul ilyen jól: a 2 százalékot meghaladó visszaesés azt sugallja, hogy a vállalatok bizonytalanok, s világgazdaság állapota nem ad okot túlzott bizakodásra. A vállalatok teljesítményét ráadásul az erős dollár is visszaveti.

Az Európai Unióban sem sokkal kedvezőbb a gazdasági helyzet. Az Eurostat gyorsbecslése szerint az EU-ban és az eurózónában is lassult a GDP-növekedés üteme. Az első negyedévhez képest 0,4 százalékkal nőtt az unió gazdasága a megelőző 0,5 után, a valutaövezeté pedig mindössze 0,3 százalékos bővülést mutatott, ami feleakkora, mint az első negyedévben. Éves összevetésben az EU 1,8, az eurózóna 1,6 százalékkal bővült. (A becsléshez 17 tagállam szolgáltatott adatot az unió országai közül; ezek az EU gazdaságának 91 százalékát, az euró­övezetének pedig 94 százalékát adják.)

Csak néhány ország GDP-adata vált publikussá, de abból látni lehet, hogy az eurózóna lassulása mögött a francia gazdaság stagnálása áll, pedig az év első három hónapjában még 0,9 százalékos növekedést mutatott. Ausztria gazdasága is stagnált negyedéves alapon, Spanyolország viszont 0,7, Belgium pedig 0,5 százalékos növekedést ért el.

A gyenge euróövezeti teljesítmény különösen rosszkor jött, hiszen a Brexit hatása a következő negyedévekben érződhet először. Az EU gazdasága azonban viszonylag ellenálló maradhat, legalábbis a legfrissebb konjunktúraindikátorok alapján hirtelen lassulásra nem kell felkészülni az unióban. A Brexit hatása fokozatosan gyűrűzhet be a romló üzleti hangulaton keresztül, ugyanakkor a lassuló GDP-növekedés arra késztetheti az Európai Központi Bankot, hogy érdemi monetáris lazítást hajtson végre a következő hónapokban, hogy lendületet adjon a gazdaságnak.

Enyhén nőttek az árak

Júliusban 0,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az eurózónában az előző év azonos időszakához képest a júniusi 0,1 százalékos emelkedés után – jelentette az Eurostat. A statisztikai hivatal szerint az energiaárak továbbra is jelentősen, 6,6 százalékkal csökkentek, míg az élelmiszer- és dohánytermékek ára 1,4 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 1,2 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban. Az energiaárak kiszűrésével 1 százalékos áremelkedést mért a hivatal, ami azt jelzi, hogy van árnyomás a gazdaságban, de továbbra is jóval elmarad az EKB 2 százalékhoz közeli inflációs céljától, így van már tér monetáris élénkítésre.