Összesen 560 ezer lakás, az állomány 12,7 százaléka áll üresen Magyarországon, miközben a háztartások többsége továbbra is elégedetlen a lakása minőségével – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) „Miben élünk?” című felméréséből. A hivatal utoljára 12 éve készített kutatást a lakásviszonyokról, a 2015 novemberében (tehát még a CSOK kiszélesítése és az áfacsökkentés bevezetése előtt végzett) 516 településen, 9800 háztartás interjúzásával, 1600 üres lakás elérhető adatainak rögzítésével végzett felmérés eredménye azokkal az adatokkal összevethető. Az eredmények szerint a válság után elmaradó lakásberuházások az épületek minőségén látszanak meg leginkább, bár a 2003–2008-as időszak felívelése óriási javulást hozott a lakhatási körülményekben.
Tavaly év végén például 320 ezer lakás volt nem elfogadható minőségű, míg 2003-ban még 530 ezer számított ilyennek: a substandard, vagyis a nem elfogadható minőségű lakások aránya 15 százalékról 8 százalékra mérséklődött (ezek zöme, 84 százaléka egyszintes családi ház, tanya, és általában kisközségekben, falvakban találhatók). A fürdőszoba vagy WC nélküli, esetleg vezetékes vízzel nem ellátott lakóépületek aránya a tizenkét évvel ezelőtti 7-9 százalékos szintről 3 százalék alá esett, a csatornázatlan lakások aránya 35,1 százalékról 12,6 százalékra csökkent. Eközben nőtt a dupla komfortos (vagyis a két fürdőszobás) lakások aránya: 8-ról 12 százalékra. Természetesen a magas lakásminőség a legjobb, az alacsony pedig a legrosszabb jövedelmi tizedet jellemzi leginkább a KSH felmérése szerint, ám utóbbiaknál markánsan magasabb a sokgyermekesek, a hátrányos helyzetűek és az idősek aránya.
A lakásbérlés azonban most már nemcsak a legrosszabb anyagi helyzetűeknél, hanem a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozóknál is jellemző. Persze – mint Székely Gáborné, a KSH Lakásstatisztikai osztályának vezetője elmondta – ez a felsőbb jövedelmi kategóriák esetében inkább életmódválasztás eredménye, míg a társadalom rosszabb helyzetű rétegeiben annak következménye, hogy kiszorultak a tulajdonosi piacról. A bérlakáshelyzet sokkal kedvezőbb, mint 2003-ban volt: átlagosan a lakások közel 9 százaléka bérelt, ebből 3 százalékot tesznek ki az önkormányzati (jellemzően szociális alapon kiadott) lakások. A bérlés a nagyobb településekre jellemző, ami annyit is jelent: minél nagyobb egy város, annál magasabb a bérlakások aránya. Budapesten ez ma már 17,5 százalék, vagyis minden hatodik háztartás bérlakásban él a fővárosban – igaz, a magánúton kiadott lakások ebből „csak” 10 százalékot képviselnek, vagyis az önkormányzati kiadás aránya nagyobb is az átlagosnál. (Külön kell számolni persze a turistáknak kiadott lakásokat, ezeket ugyanis a felmérés nem érte el.)
Amiben nincs különbség, az az elégedetlenség: a lakók kevesebb mint 40 százaléka volt maradéktalanul elégedett az épület minőségével. A lakások 18 százalékáról mondták azt, hogy az elmúlt tíz évben nem szorult felújításra – ezek az új építésű ingatlanok. További 21 százalékot újítottak fel korábban, ezért nincs velük probléma. A legjobb műszaki állapotban a többszintes családi házak és a zöldövezeti társasházak vannak, míg a beavatkozást nem igénylő épületek aránya a városi bérházak és a hagyományos építésű parasztházak között a legalacsonyabb. A válaszadók 37 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt évek felújításai ellenére volna mit tenni, míg 24 százalék panaszkodott arra, hogy nem történtek meg a szükséges korszerűsítések az elmúlt évek során.
A háztartások a jövőben is számos épület- és lakásfelújítást terveznek, közöttük vezető helyet foglal el a nyílászárócsere, a külső szigetelés és a homlokzattatarozás. Összesen mintegy 140 ezer háztartás tervez a következő három éven belül teljes lakásfelújítást. A tervek megvalósulását azonban nagymértékben befolyásolhatja az újlakás-építés alakulása és a jövőben elérhető lakástámogatások feltételrendszere.
A válság óta munkalehetőségek miatt is költöznek az emberek
Költözni kevesen szeretnének. A 2015-öt megelőző évtizedben mai lakásába a háztartások egyharmada költözött, a lakást változtatók 49 százaléka új vagy használt lakást vásárolt, 6 százalékuk új lakást épített. A lakást változtatók többsége valamilyen személyes, családi ok miatt költözik. A házasságkötés és az élettársi kapcsolat létesítése régóta vezető költözési indok, de mára az is általánossá vált, hogy a fiatal felnőttek már ezt megelőzően önállóvá válnak. Új jelenség, hogy 2008 után a munkalehetőségek miatti költözés is gyakoribbá vált. A közeljövőben költözést 11 százalék tervez, ezen belül a legnagyobb csoportot az önállósodásra vágyó fiatalok adják. Azok, akik a meglévő lakásukkal elégedetlenek, és emiatt költöznének, főként családi házba vágynak, de sok az olyan háztartás is, amely nagyobb vagy jobb állapotú lakást szeretne.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.