Felújításra lenne szükség
Összesen 560 ezer lakás, az állomány 12,7 százaléka áll üresen Magyarországon, miközben a háztartások többsége továbbra is elégedetlen a lakása minőségével – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) „Miben élünk?” című felméréséből. A hivatal utoljára 12 éve készített kutatást a lakásviszonyokról, a 2015 novemberében (tehát még a CSOK kiszélesítése és az áfacsökkentés bevezetése előtt végzett) 516 településen, 9800 háztartás interjúzásával, 1600 üres lakás elérhető adatainak rögzítésével végzett felmérés eredménye azokkal az adatokkal összevethető. Az eredmények szerint a válság után elmaradó lakásberuházások az épületek minőségén látszanak meg leginkább, bár a 2003–2008-as időszak felívelése óriási javulást hozott a lakhatási körülményekben.
Tavaly év végén például 320 ezer lakás volt nem elfogadható minőségű, míg 2003-ban még 530 ezer számított ilyennek: a substandard, vagyis a nem elfogadható minőségű lakások aránya 15 százalékról 8 százalékra mérséklődött (ezek zöme, 84 százaléka egyszintes családi ház, tanya, és általában kisközségekben, falvakban találhatók). A fürdőszoba vagy WC nélküli, esetleg vezetékes vízzel nem ellátott lakóépületek aránya a tizenkét évvel ezelőtti 7-9 százalékos szintről 3 százalék alá esett, a csatornázatlan lakások aránya 35,1 százalékról 12,6 százalékra csökkent. Eközben nőtt a dupla komfortos (vagyis a két fürdőszobás) lakások aránya: 8-ról 12 százalékra. Természetesen a magas lakásminőség a legjobb, az alacsony pedig a legrosszabb jövedelmi tizedet jellemzi leginkább a KSH felmérése szerint, ám utóbbiaknál markánsan magasabb a sokgyermekesek, a hátrányos helyzetűek és az idősek aránya.
A lakásbérlés azonban most már nemcsak a legrosszabb anyagi helyzetűeknél, hanem a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozóknál is jellemző. Persze – mint Székely Gáborné, a KSH Lakásstatisztikai osztályának vezetője elmondta – ez a felsőbb jövedelmi kategóriák esetében inkább életmódválasztás eredménye, míg a társadalom rosszabb helyzetű rétegeiben annak következménye, hogy kiszorultak a tulajdonosi piacról. A bérlakáshelyzet sokkal kedvezőbb, mint 2003-ban volt: átlagosan a lakások közel 9 százaléka bérelt, ebből 3 százalékot tesznek ki az önkormányzati (jellemzően szociális alapon kiadott) lakások. A bérlés a nagyobb településekre jellemző, ami annyit is jelent: minél nagyobb egy város, annál magasabb a bérlakások aránya. Budapesten ez ma már 17,5 százalék, vagyis minden hatodik háztartás bérlakásban él a fővárosban – igaz, a magánúton kiadott lakások ebből „csak” 10 százalékot képviselnek, vagyis az önkormányzati kiadás aránya nagyobb is az átlagosnál. (Külön kell számolni persze a turistáknak kiadott lakásokat, ezeket ugyanis a felmérés nem érte el.)
Amiben nincs különbség, az az elégedetlenség: a lakók kevesebb mint 40 százaléka volt maradéktalanul elégedett az épület minőségével. A lakások 18 százalékáról mondták azt, hogy az elmúlt tíz évben nem szorult felújításra – ezek az új építésű ingatlanok. További 21 százalékot újítottak fel korábban, ezért nincs velük probléma. A legjobb műszaki állapotban a többszintes családi házak és a zöldövezeti társasházak vannak, míg a beavatkozást nem igénylő épületek aránya a városi bérházak és a hagyományos építésű parasztházak között a legalacsonyabb. A válaszadók 37 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt évek felújításai ellenére volna mit tenni, míg 24 százalék panaszkodott arra, hogy nem történtek meg a szükséges korszerűsítések az elmúlt évek során.
A háztartások a jövőben is számos épület- és lakásfelújítást terveznek, közöttük vezető helyet foglal el a nyílászárócsere, a külső szigetelés és a homlokzattatarozás. Összesen mintegy 140 ezer háztartás tervez a következő három éven belül teljes lakásfelújítást. A tervek megvalósulását azonban nagymértékben befolyásolhatja az újlakás-építés alakulása és a jövőben elérhető lakástámogatások feltételrendszere.
A válság óta munkalehetőségek miatt is költöznek az emberek
Költözni kevesen szeretnének. A 2015-öt megelőző évtizedben mai lakásába a háztartások egyharmada költözött, a lakást változtatók 49 százaléka új vagy használt lakást vásárolt, 6 százalékuk új lakást épített. A lakást változtatók többsége valamilyen személyes, családi ok miatt költözik. A házasságkötés és az élettársi kapcsolat létesítése régóta vezető költözési indok, de mára az is általánossá vált, hogy a fiatal felnőttek már ezt megelőzően önállóvá válnak. Új jelenség, hogy 2008 után a munkalehetőségek miatti költözés is gyakoribbá vált. A közeljövőben költözést 11 százalék tervez, ezen belül a legnagyobb csoportot az önállósodásra vágyó fiatalok adják. Azok, akik a meglévő lakásukkal elégedetlenek, és emiatt költöznének, főként családi házba vágynak, de sok az olyan háztartás is, amely nagyobb vagy jobb állapotú lakást szeretne.
