Végéhez közeledhet az orosz recesszió

Elérhető közelségbe kerülhetett az orosz recesszió vége, miután a második negyedévben éves alapon csak 0,6 százalékkal csökkent a GDP a statisztikai hivatal előzetes adatai szerint, szemben az elsőben tapasztalt 1,2 százalékos mínusszal, illetve a Bloomberg 0,8 százalékos visszaesésről szóló elemzői várakozásával. Ez a legkisebb mértékű csökkenés 2015 eleje óta; a mutató részletei még nem ismertek, de a gazdasági minisztérium szerint nem a fogyasztás javíthatott a helyzeten, hanem az ipar és a mezőgazdaság, valamint a közlekedés.

Egyes háttérmutatók, például az áramhálózatok igénybevételének bővülése már javulást jeleztek – mutattak rá még az adat közzététele előtt a moszkvai Renaissance Capital elemzői –, utóbbi azt jelenti, hogy a beruházók hosszabb távon is jó kilátásokkal számolnak. Hasonlóan pozitív következtetéseket lehet levonni a vasúti áruszállítások alakulásából. A változás az orosz eszközök iránti keresletben is megmutatkozik: az elmúlt negyedévben a rubel volt a második legjobban teljesítő deviza a feltörekvők közül (4,8 százalékkal erősödött a dollárral szemben), az állampapír-aukciók jól mennek, most szerdán majdnem négyszeres volt a túljegyzés.

Ha nem jön egy újabb sokk, akkor már a harmadik negyedév növekedést hozhat, legalábbis a jegybank szakértői azt jelezték a héten, hogy 0,4 százalékos GDP-bővülésre számítanak a másodikhoz képest. A fellendülés ugyanakkor törékeny marad – figyelmeztetnek elemzők –, hiszen olyan kockázatok övezik, mint az olajár alakulása, a Brexit következményei vagy egy kínai gazdasági válság veszélye.

A külső kockázatok kivédéséhez új gazdaságpolitikára volna szükség, amely csökkenti Oroszország függését az olaj- és gázexporttól – ebben régóta egyetértenek a szakértők. Orosz sajtóértesülések szerint több program is készül, az egyiken az úgynevezett Sztolipin-csoport dolgozik, amelynek szakemberei pénznyomtatással, illetve külföldi hitelekből finanszírozott beruházásokkal adnának lökést a gazdaságnak. Szerintük a költségvetési hiány a GDP 3-5 százalékára is nőhetne, a küladósság 20-30 százalékra, inflációs célszámra pedig nincs szükség (tavaly év végén hivatalos adatok szerint a hiány a GDP 2,6 százalékára rúgott, az adósság pedig a 17,7 százalékára).

Ezzel szemben áll az a program, amelyen hírek szerint Alekszej Kudrin vezetésével dolgozik egy másik társaság. A 2000-től 2011-ig a pénzügyi tárca élén álló Kudrin kemény gazdasági, szociális és politikai reformokat akar, szerinte az orosz gazdaság egyik fő problémája a magas költségvetési hiány, amin úgy lehetne segíteni, hogy 63 évre emelik a nyugdíjkorhatárt (most a nőknél 55, a férfiaknál 60 év). Kudrinék úgy látják, hogy elsősorban a magánszektor beruházásaira lenne szükség, a kormány dolga az lenne, hogy féken tartsa az inflációt és a hiányt. A most a szentpétervári egyetem dékáni tisztjét betöltő exminiszter szerint a stabilitást a nemzetközi tartalékok igénybevételével kellene megtámogatni. Kudrin és csapata rendszeresen konzultál Vlagyimir Putyin államfővel – írta az orosz RT televízió hírportálja –, és a programot jövő tavasszal teszik le az asztalra.