A fiatal kutatóknak vonzóbb munkalehetőségek kellenek

„Európa nem tud versenyezni alacsony bérekkel vagy nagy nyersanyagkészletekkel, csupán a tudás és a tehetség terén lehet versenyképes a világ többi részével” – jelentette ki tegnap Robert-Jan Smits, az Európai Bizottság kutatás-fejlesztésért felelős főigazgatója azon a budapesti sajtótájékoztatón, amelyen ismertették a magyar K+F-rendszert átvilágító független uniós szakértői jelentés eredményeit. A főigazgató szerint Magyarország komoly hagyományokra és tudásbázisra építhet ezen a téren, ami jó kiindulópozíciót jelent.

„Magyarország jó irányba halad, számos területen sikerült előrelépést elérnie, de még több változásra van szükség” – tette hozzá Mark Ferguson, a szakértői panel elnöke. A hazai kutatási és innovációs rendszer több mint ötven meghatározó szereplőjével folytatott konzultációk alapján hét területen fogalmaztak meg konkrét szakmai ajánlásokat. A szisztéma nagyon széttöredezett, Magyarországnak hatékonyabban kell kihasználnia szellemi tőkéjét, tudásbázisát és az innovatív nemzetközi vállalatok jelenlétét – hangsúlyozta Ferguson, hozzátéve, hogy a rendszer továbbra is alulfinanszírozott, a jelenleginél több állami és magánforrást kell bevonni.
Magyarországnak el kell döntenie, mit és mikor kíván elérni a kutatás-fejlesztés és innováció terén – tanácsolják a szakértők –, olyan jövőképet kell kialakítani, amelyet a különböző kormányzati szervek a magukénak éreznek, és a társadalom is egyetért vele. Nem mindegy, hogy mit akarunk elérni, több munkahelyet, több külföldi befektetőt vagy több Nobel-díjast – érvelt Ferguson. „Magyarországon sok a tehetséges kutató, ám elsősorban a fiatalok esetében vonzóbb munkafeltételekre és karrierlehetőségekre van szükség” – tette hozzá.

A szakértők szerint Magyarországnak szélesítenie kell innovációs bázisát is, amely jelenleg korlátozott számú vállalatnál koncentrálódik. „Minden szinten ösztönözni kell az innovációt a vállalkozásoknál, tevékenységtől és mérettől függetlenül. Olyan keretfeltételeket kell megteremteni, amelyek ösztönzik az innovációt, erősítik a kockázatvállalási kultúrát, és előmozdítják az innováció iránti keresletet a valódi nemzeti innovációs ökoszisztéma megteremtése érdekében” – olvasható az ajánlások között.

A vizsgálatot még a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) jogelődje kezdeményezte 2014 decemberében, így a 2015 januárjában elindult új hivatal a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer átszervezéséhez már fel tudta használni a független tanácsadók ajánlásait is – hangsúlyozta tegnap Pálinkás József, az NKFIH elnöke, aki szerint a főbb megállapítások visszaigazolták, hogy a döntéshozók a már elindított intézményi változásokkal, programokkal a leginkább fejlesztendő területeket vették célba. Így például anonim szakértők bevonásával és többszintű testületi értékelésekkel erősítették meg a pályázati bírálati rendszert 2015-ben. A vállalatok és kutatóhelyek kapcsolatának erősítését célzó felvetésre reagálva a hivatal elnöke hangsúlyozta: a pályázati felhívások egy csoportja kifejezetten a tudástranszfert, a vállalkozások és a közfinanszírozású kutatóhelyek közötti együttműködést ösztönzi.

A kormány azt vállalta, hogy 2020-ra a GDP 1,8 százalékára emeli a kutatás-fejlesztési kiadásokat, ami az EU-ban ma átlag 2 százalék. A kutatóhelyek, illetve a kutatással foglalkozók számának csökkenése folytatódott: 2015-ben 2801 kutatóhely működött, 6,4 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A K+F-létszám 56,2 ezer fő volt, ami 1,7 százalékos csökkenés.

A kormány azt vállalta, hogy 2020-ra a GDP 1,8 százalékára emeli a kutatás-fejlesztési kiadásokat, ami az EU-ban ma átlag 2 százalék. A kutatóhelyek, illetve a kutatással foglalkozók számának csökkenése folytatódott: 2015-ben 2801 kutatóhely működött, 6,4 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A K+F-létszám 56,2 ezer fő volt, ami 1,7 százalékos csökkenés. Alulfinanszírozott a magyar K+F-szektor. fotó: AFP / illusztráció -->