Itt a várt döntés: még adott egy kis időt a világnak a Fed

Javuló foglalkoztatási, de mérsékelt ütemű növekedési és elégtelen inflációs környezetben változatlanul hagyta a 0,25–0,50 százalékos irányadó kamatsávot az amerikai jegybank (Fed), amelynek nyíltpiaci bizottsága szerdán lapzártánkkor kiadott közleményében és prognózisában jelezte: idén egyszer emelkedhet a kamat, ami várhatóan december lesz. Az előrejelzés a júniusi kitekintéshez képest kicsit romlott, az idei GDP-növekedési előrejelzést 2 százalékról 1,8-re, az inflációst 1,4-ről 1,3-re vették vissza.

Az ülés részvevői – a kormányzótanács tagjai és a regionális tartalékbankok elnökei – megosztottak. A bostoni Eric Rosengren már a gazdaság túlfűtésétől tartott, ahogy a munkanélküliségi ráta öt százalék alá esett, aki az ülésen még két kollégájával együtt a kamatemelésre szavazott. Ám a többség, köztük például Laer Brainard kormányzótanácsi tag, arra hivatkozik, hogy a Fed a személyes fogyasztási kiadások (PCE) inflációs indexe változatlanul elmarad a kétszázalékos céltól. A közlemény tükrözi Janet Yellen elnök augusztus végi beszédét, amely arról szólt, hogy szaporodnak a kamatemelés mellett szóló érvek, de érdemes még több információt begyűjteni a foglalkoztatási helyzetről és az inflációs folyamatokról. A kamat azonban lassabban nőhet, mint korábban várták: jövőre már csak két szigorítást terveznek a döntéshozók a korábbi három helyett.

A Bank of Japan röviddel a Fed döntése előtt jelentette be, hogy ezentúl a hozamgörbét próbálja meg befolyásolni, és egyelőre felhagy a monetáris bázisra kitűzött céljának a merev követésével. A BoJ akár két százalék feletti inflációt is hajlandó tolerálni, habár még ennek az elérése is komoly akadályokba ütközik. Elemzők szerint a lépések arra utalnak, hogy a szigetország központi bankja mindinkább kimeríti a lehetséges eszközöket, miközben egyre jobban aggasztja a bankok helyzete, amely meggyengülni látszik a negatív kamat januári bevezetése után. A BoJ döntése nyomán először gyengülni kezdett a jen, majd később erősödésbe kapcsolt a japán deviza, vagyis a jegybank nem tudta elérni, hogy a felértékelődő trend megtörjön. A Nikkei tőzsdeindex erősödött.

Indexemelkedéssel indult a kereskedés Európában

A frankfurti DAX index 0,85 százalék, a londoni FTSE-100 index 0,62 százalék, a párizsi CAC-40 index 0,83 százalék emelkedéssel kezdett. A vezető euróövezeti vállalatok részvényeit követő EuroStoxx50 index 0,77 százalék, az európai FTSE Eurofirst 300 index 0,54 százalékkal erősödött nyitáskor.

A Brent nyersolaj ára 1,00 százalékkal, hordónként 47,30 dollárra, a WTI ára 1,10 százalékkal 45,84 dollárra emelkedett. Az euró 0,40 százalékkal, 1,1235 dollárra erősödött. Az arany határidős jegyzése 0,48 százalékkal, unciánként 1337,75 dollárra emelkedett.