Járulékkedvezmény a béremelésre?

A béremelésre adott járulékkedvezményt vagy -mentességet tartotta pénteki számában a legvalószínűbb tehercsökkentési lehetőségnek a Magyar Idők című napilap. A cikk szerint a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel szeptember végén kezdődhetnek meg az egyeztetések a tervezett lépésekről.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Lázár János kancelláriaminiszter is a járulékcsökkentést nevezte a gazdaságélénkítés egyik lehetséges irányának a múlt héten – ennek részleteiről azonban keveset lehet tudni. Varga annyit mondott, hogy szeretnék megőrizni az egészségkassza egyensúlyát, vagyis egyértelművé tette, hogy a jelenlegi bevételi szintnél alacsonyabbat a kormány nem tud elképzelni. Más kérdés, hogy a feszített munkaerőpiaci helyzet és az ebből következő jelentős ütemű bérnövekedés miatt a kormány kedvezőbb helyzetben van: a bevételek folyamatosan meghaladják a korábbi várakozásokat.

A költségvetésnek a munkáltatói terhek enyhítése lehetne az olcsóbb megoldás, egyes számítások szerint az feleannyiba kerül, mint ha a személyi jövedelemadót vagy a munkavállalói járulékokat csökkentené a kormány. Ennek az oka a nettó hatásban keresendő: a munkáltatói járulékcsökkentés úgy apasztja a bevételeket, hogy közben a kormányzat mint foglalkoztató is kevesebb járulékot fizet. A munkavállalói terhek csökkentésénél a pénz a dolgozók zsebében marad, vagyis a költségvetésnek ugyanannyit kell kifizetnie, miközben a bevételei csökkennek. Mindkettőnél olcsóbb megoldás lehet azonban a speciális kedvezmény: ha csak a bérnövekedésre lehet igénybe venni mentességet, akkor a jelenlegi bevételi szint megtartása garantált.

Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adópartnere szerint ráadásul az adócsökkentéssel nemcsak a bérek, hanem az olyan külön adózó jövedelmek terhei is mérséklődnének, mint a kamat, az osztalék vagy éppen a tőzsdei jövedelmek. Így kevéssé lenne koncentrált a csökkentés: nem tudna olyan mértékben hatni a munkaerőpiacra, mint ha ugyanezt az összeget mondjuk a munkáltatói járulékok csökkentésére fordítaná a kabinet. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkáltatók az esetleges járulékcsökkentést nem biztosan fordítják majd teljesen béremelésre (esetleg az eddig fekete- vagy szürkejövedelmek kifehérítésére). Ugyanakkor Hegedüs szerint a terhek csökkentésére a magas hazai adóék (a munkáltató költsége és a dolgozó nettója közötti különbség) miatt mindenképpen szükség van: a 49 százalékos magyar érték ugyanis a negyedik legrosszabb az OECD-ben. A különbség pedig még nagyobb, ha a környező országokkal hasonlítjuk össze a mutatót: Csehország, Szlovénia vagy Szlovákia több mint 6 százalékponttal kevesebbet von el, Lengyelországhoz képest 14 százalékpontnál is nagyobb a különbség.