Csalódás a kánikulában: miért csak a nyár végén nyitották meg a főváros új szabadstrandját?
Több mint száz éve az Országháztól az Erzsébet hídig sorakoztak az úgynevezett Duna-fürdők, melyek sportolási és közfürdőfunkciót is elláttak.
A Duna kihasználásának lehetősége a tavalyi önkormányzati választáson is téma volt. Az ötlet eredetileg Vitézy Dávid korábbi főpolgármester-jelölttől származik: elsőként ígérte meg, hogy visszahozza a Dunában kialakított medencéket, ahogy ez a múlt században is volt.
Az újra megválasztott Karácsony Gergely az év elején úgy fogalmazott, hogy ismét birtokba kell venni a Dunát. „Itt az ideje kihasználni, hogy az elmúlt évek környezetvédelmi fejlesztéseinek hála sokat javult a Duna vízminősége, a folyó sok helyen fürdésre is alkalmas.”
Ezért tudjuk szabadstrandok nyitását és uszodák újranyitását előkészíteni a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-vel
– írta a főpolgármester.
Elmaradt a Duna visszavétele a nyári kánikulában
Tavasszal Karácsony egy videóban jelentette be, hogy a Római-parti Plázs után idén új szabadstrandot nyit a főváros a Hosszúréti-pataknál, illetve Pünkösdfürdőnél visszahozzák elsőként a Duna-fürdőt.
A napokban azonban kiderült, nem úgy valósul meg a fürdők kialakítása, mint ahogyan azt korábban a főpolgármester beharangozta.
A nyár utolsó heteiben a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH), az Újbuda önkormányzatával és a Valyo Egyesülettel közösen az Árasztó-parton nyitott meg egy szabadstrandot. A strand engedélyeztetése a megnyitás előtt egy héttel érkezett meg, így az átadás pontos időpontja bizonytalan volt.
A Világgazdaságnak a BGYH elmondta, hogy fürdővíz-kijelölési eljárást Budapest Főváros Kormányhivatala folytatta le számos szakhatósággal.
„Az engedély megszerzése időben így is elhúzódott, augusztus 12-én azonban meg tudott nyitni Budapest új dunai fürdőhelye, a Duna-fürdő Árasztó-part (szabadstrand) Újbudán, a XI. kerületben” – osztotta meg lapunkkal a cég.
A Budapest Főváros Kormányhivatala elmondta, hogy a főváros területén és vonzáskörzetében csak az Árasztó-part területén kialakított fürdőhely kapott engedélyt.
„A Hosszúréti-pataknál tervezett fürdőhely jelenleg még nem rendelkezik a »kijelölt természetes fürdőhelyek« számára szükséges engedéllyel. Más fürdőhely-létesítés iránti kérelem nem érkezett a kormányhivatalhoz” – közölték.
Ez egy iszonyatosan hosszú engedélyezési folyamat
– fogalmazott egy interjúban Szűts Ildikó, a BGYH vezérigazgatója, hogy miért most került sor a szabadstrand megnyitására.
Azt is elárulta, hogy a partszakaszon mindig is fürödtek az emberek, de nem volt hozzá megfelelő infrastruktúra. Hozzátette: az új szabadstrandon már nem kell munkálatokat végezni, így jövőre ott bárki kényelmesen fürödhet.
A szabadstrandon vízimentő dolgozik, mellékhelyiség, zuhanyzó, elsősegély-konténer is van. A strandot azonban nem sokáig élvezhetik az emberek, mert csak augusztus 31-ig lesz nyitva.
Idén már nem lesz nyitott medence a Duna partján
Lapunk megkeresésére a BGYH közölte: ahhoz, hogy a Duna budapesti szakaszán fürdőzésre új helyet lehessen kialakítani, először egy kérelmet kell benyújtani. Az eljárási határidő új fürdőhely esetében minimum 60 nap (az esetleges hiánypótlások nélkül).
„Társaságunk a tervezett Duna-fürdők létesítéséhez ez év április közepén elindította az engedélyezési folyamatot” – írta a fővárosi cég.
A Duna-fürdő létesítésére több helyszínt is megvizsgált a BGYH az érintett kerületekkel és szakhatóságokkal egyeztetve. Közölték, hogy
a folyami uszoda, úszómű létesítése a Duna fővárosi szakaszán még összetettebb eljárást igényel, ezért ezen a nyáron nem lesz lehetőség ezt kipróbálni.
„Budapest Főváros Közgyűlése múlt év decemberben döntött arról, hogy készüljön megvalósíthatósági tanulmány »dunai folyami uszoda« létesítésének lehetőségeiről” – írta a társaság.
„A megvalósíthatósági tanulmány feltárja a létesítmény működéséhez szükséges műszaki, technológiai, hidrológiai feltételeket, a jogi hátteret, része lesz a vízminőség-elemzés eredménye, a hatóságok által javasolt, megfelelő helyszínek vizsgálata és értékelése, illetve koncepcióterv és költségbecslés is” – közölte a BGYH .
Tényleg veszélyes a rómain fürdeni?
Az első fővárosi szabadstrand, a Római-parti Plázs régóta közkedvelt a fürdőzők körében, azonban már többször is megkérdőjelezték a víz minőségét.
A sajtó korábban arról számolt be, hogy az önkormányzat 2020-ban eladta azt az egyetlen alkalmas telket, amelyre a Fővárosi Csatornázási Művek az új záportározót építtethette volna.
A záportározó megoldást jelenthetett volna a szennyvíz problémájára.
Az önkormányzat kormánypárti képviselői szerint a strand fenntartásához rendszeres vízminőség-vizsgálatokra is szükség van, ezeknek egy része fent van az önkormányzat hivatalos oldalán.
De éppen azok a napok hiányoztak az önkormányzat honlapján szereplő adatok közül, amelyek közvetlenül a Fővárosi Csatornázási Művek által megjelölt ürítési időpontok után készültek.
A harmadik kerület a Világgazdasággal közölte, hogy az önkormányzat a plázson a víz minőségét, tisztaságát azaz a fürdőzők biztonságát „abszolút prioritásnak tartotta mindig is, és tartja most is”.
„Az adott partszakasz felmérését szigorú hatósági és vízminőségi vizsgálatok, szakhatósági engedélyeztetés, a föveny előkészítése, továbbá a meder átvizsgálása és tisztítása előzte meg. A Budapest Főváros Kormányhivatala által jó osztályba sorolt természetes fürdővíz vízminőségének ellenőrzése a nyitvatartás teljes ideje során napi rendszerességgel ismétlődik” – közölte a kerület.
Az önkormányzat hozzátette, hogy
ha a biztonságos, fürdőzésre alkalmas vízminőségi értéket bármikor meghaladják a számok, jogszabályi kötelezettségünknek eleget téve a fürdőhelyet azonnal lezárják.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
Pozíciócserék jönnek a magyar energiaágazatban, új szereplők érkeznek a „nagyfiúk játszóterére” – ebbe nyúlhat bele Magyar Péter
