Csalódás a kánikulában: miért csak a nyár végén nyitották meg a főváros új szabadstrandját?
Több mint száz éve az Országháztól az Erzsébet hídig sorakoztak az úgynevezett Duna-fürdők, melyek sportolási és közfürdőfunkciót is elláttak.
A Duna kihasználásának lehetősége a tavalyi önkormányzati választáson is téma volt. Az ötlet eredetileg Vitézy Dávid korábbi főpolgármester-jelölttől származik: elsőként ígérte meg, hogy visszahozza a Dunában kialakított medencéket, ahogy ez a múlt században is volt.
Az újra megválasztott Karácsony Gergely az év elején úgy fogalmazott, hogy ismét birtokba kell venni a Dunát. „Itt az ideje kihasználni, hogy az elmúlt évek környezetvédelmi fejlesztéseinek hála sokat javult a Duna vízminősége, a folyó sok helyen fürdésre is alkalmas.”
Ezért tudjuk szabadstrandok nyitását és uszodák újranyitását előkészíteni a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-vell
– írta a főpolgármester.
Elmaradt a Duna visszavétele a nyári kánikulában
Tavasszal Karácsony egy videóban jelentette be, hogy a Római-parti Plázs után idén új szabadstrandot nyit a főváros a Hosszúréti-pataknál, illetve Pünkösdfürdőnél visszahozzák elsőként a Duna-fürdőt.
A napokban azonban kiderült, nem úgy valósul meg a fürdők kialakítása, mint ahogyan azt korábban a főpolgármester beharangozta
A nyár utolsó heteiben a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) Újbuda önkormányzatával és a Valyo Egyesülettel közösen nyitotta meg a Duna-fürdő Árasztó-part szabadstrandot.
A szabadstrand engedélyeztetése
a megnyitás előtt egy héttel érkezett meg, így az átadás pontos időpontja bizonytalan volt.
A Világgazdaságnak a BGYH elmondta, hogy fürdővíz-kijelölési eljárást Budapest Főváros Kormányhivatala folytatta le számos szakhatósággal.
„Az engedély megszerzése időben így is elhúzódott, augusztus 12-én azonban meg tudott nyitni Budapest új dunai fürdőhelye, a Duna-fürdő Árasztó-part (szabadstrand) Újbudán, a XI. kerületben” – osztotta meg lapunkkal a cég.
A Budapest Főváros Kormányhivatala elmondta, hogy a főváros területén és vonzáskörzetében csak az Árasztó-part területén kialakított fürdőhely kapott engedélyt.
„A Hosszúréti-pataknál tervezett fürdőhely jelenleg még nem rendelkezik a »kijelölt természetes fürdőhelyek« számára szükséges engedéllyel. Más fürdőhely-létesítés iránti kérelem nem érkezett a kormányhivatalhoz” – közölték.
„Ez egy iszonyatosan hosszú engedélyezési folyamat” – fogalmazott egy interjúban Szűts Ildikó, a BGYH vezérigazgatója, hogy miért most került sor a szabadstrand megnyitására.
Azt is elárulta, hogy a partszakaszon mindig is fürödtek az emberek, de nem volt hozzá megfelelő infrastruktúra. Hozzátette: az új szabadstrandon már nem kell munkálatokat végezni, így jövőre ott bárki kényelmesen fürödhet.
A szabadstrandon vízimentő dolgozik, mellékhelyiség, zuhanyzó, elsősegély-konténer is van. A strandot azonban nem sokáig élvezhetik az emberek, mert csak augusztus 31-ig lesz nyitva.
Idén már nem lesz nyitott medence a Duna partján
Lapunk megkeresésére a BGYH közölte: ahhoz, hogy a Duna budapesti szakaszán fürdőzésre új helyet lehessen kialakítani, először egy kérelmet kell benyújtani. Az eljárási határidő új fürdőhely esetében minimum 60 nap (az esetleges hiánypótlások nélkül).
„Társaságunk a tervezett Duna-fürdők létesítéséhez ez év április közepén elindította az engedélyezési folyamatot” – írta a fővárosi cég.
A Duna-fürdő létesítésére több helyszínt is megvizsgált a BGYH az érintett kerületekkel és szakhatóságokkal egyeztetve. Közölték, hogy a folyami uszoda, úszómű létesítése a Duna fővárosi szakaszán még összetettebb eljárást igényel, ezért
ezen a nyáron nem lesz lehetőség ezt kipróbálni.
„Budapest Főváros Közgyűlése múlt év decemberben döntött arról, hogy készüljön megvalósíthatósági tanulmány »dunai folyami uszoda« létesítésének lehetőségeiről” – írta a társaság.
„A megvalósíthatósági tanulmány feltárja a létesítmény működéséhez szükséges műszaki, technológiai, hidrológiai feltételeket, a jogi hátteret, része lesz a vízminőség-elemzés eredménye, a hatóságok által javasolt, megfelelő helyszínek vizsgálata és értékelése, illetve koncepcióterv és költségbecslés is” – közölte a BGYH .
Tényleg veszélyes a rómain fürdeni?
Az első fővárosi szabadstrand, a Római-parti Plázs régóta közkedvelt a fürdőzők körében, azonban már többször is megkérdőjelezték a víz minőségét.
A sajtó korábban arról számolt be, hogy az önkormányzat 2020-ban eladta azt az egyetlen alkalmas telket, amelyre a Fővárosi Csatornázási Művek az új záportározót építtethette volna.
A záportározó megoldást jelenthetett volna a szennyvíz problémájára.
Az önkormányzat kormánypárti képviselői szerint a strand fenntartásához rendszeres vízminőség-vizsgálatokra is szükség van, ezeknek egy része fent van az önkormányzat hivatalos oldalán.
De éppen azok a napok hiányoztak az önkormányzat honlapján szereplő adatok közül, amelyek közvetlenül a Fővárosi Csatornázási Művek által megjelölt ürítési időpontok után készültek.
A harmadik kerület a Világgazdasággal közölte, hogy az önkormányzat a plázson a víz minőségét, tisztaságát azaz a fürdőzők biztonságát „abszolút prioritásnak tartotta mindig is, és tartja most is”.
„Az adott partszakasz felmérését szigorú hatósági és vízminőségi vizsgálatok, szakhatósági engedélyeztetés, a föveny előkészítése, továbbá a meder átvizsgálása és tisztítása előzte meg. A Budapest Főváros Kormányhivatala által jó osztályba sorolt természetes fürdővíz vízminőségének ellenőrzése a nyitvatartás teljes ideje során napi rendszerességgel ismétlődik” – közölte a kerület.
Az önkormányzat hozzátette, hogy
ha a biztonságos, fürdőzésre alkalmas vízminőségi értéket bármikor meghaladják a számok, jogszabályi kötelezettségünknek eleget téve a fürdőhelyet azonnal lezárják.
Ajánlott videók
Putyin és Trump árnyékában: telefonon tárgyalnak Európa vezetői, hogy felkészüljenek a Fehér Házba visszatérő Zelenszkij támogatására
Címoldalról ajánljuk
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.