Putyin és Trump árnyékában: telefonon tárgyalnak Európa vezetői, hogy felkészüljenek a Fehér Házba visszatérő Zelenszkij támogatására

Vasárnap magyar idő szerint 15 órakor fontos telefonkonferenciát tartanak Brüsszelben, ahol az európai tagállamok vezetői megpróbálnak elfogadni egy közös álláspontot. Washingtonban ugyanis hétfőn újra leül egymással szemben Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök, és ezúttal nem kettesben: több uniós szövetséges is veleük lesz, hogy biztosítsák, a béketárgyalások ne csupán a tűzszünetről, hanem Ukrajna hosszú távú biztonságáról szóljanak.

Míg Washington arra készül, hogy hétfőn fogadja Zelenszkijt a döntő fontosságú tárgyalásokra, Ukrajna uniós támogatói vasárnap telefonkonferenciát tartanak, hogy megpróbáljanak megegyezni olyan békefeltételekről, amelyek „nem jutalmazzák meg Oroszországot a háborúért”.

A délután háromkor kezdődő virtuális konferenciát, amelyen az ukrán elnök is részt vesz, Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár vezeti.

Trump–Zelenszkij-találkozó, ezúttal uniós tűzerővel

A Sky News értesülései szerint a hétfői delegációban ott lesz Ursula von der Leyen, Mark Rutte NATO-főtitkár, Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Alexander Stubb finn államfő is.

A találkozó tétje óriási. Trump már jelezte, hogy a Putyinnal folytatott alaszkai megbeszélései után gyors rendezést akar, még ha ez területi engedményekkel is járna Ukrajna részéről. 

Az amerikai elnök állítólag egy héten belül megszervezne egy személyes találkozót az orosz és az ukrán vezető között.

A Bloomberg szakértői szerint a problémát az jelenti, hogy Putyin békülő szándékait Európában kevesen hiszik el. Brüsszelben és Berlinben is attól tartanak, hogy Moszkva a béke ürügyén csak befagyasztaná a frontvonalakat, miközben a Donbász teljes átadását követeli. Zelenszkij többször kijelentette, hogy nem hajlandó lemondani Donyeck és Luhanszk egészéről, hiszen az orosz hadsereg a mai napig sem tudta elfoglalni őket.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma friss értékelésében arra jutott: Oroszországnak legalább négy évébe telne, hogy katonailag megszerezze a 2022-ben követelt négy ukrán régiót, és ez akár 2 millió orosz áldozatba kerülhet. Ez is erősíti azt a vélekedést, hogy Moszkva inkább diplomáciai úton próbálna „megfagyasztott győzelmet” elérni.

Trump ugyanakkor szombaton egy Truth Social-bejegyzésben világossá tette: „nem puszta tűzszünetről, hanem békemegállapodásról” van szó. Ez egybecseng Putyin újabb követeléseivel:

• A teljes Donbászért cserébe hajlandó lenne lemondani további terjeszkedésről Zaporizzsja és Herszon megmaradt részein,
• és esetleg visszavonni erőit Szumi és Harkiv környékéről.

Brüsszel nem ismételné meg Volodimir Zelenszkij botrányos leszereplését

Az európai vezetők ennek fényében igyekeznek olyan garanciákat kiharcolni, amelyek közelítenek a NATO 5. cikkéhez, de jogilag és katonailag kezelhetők maradnak. Az opciók között felmerültek közös európai-amerikai légvédelem, felderítő missziók és megerősített biztosítékok is. A német kormány közleménye szerint a Fehér Házban a biztonsági kérdések mellett a területi rendezés és az Ukrajnának nyújtott további támogatás is napirenden lesz.

A Fehér Házban hétfőn tehát egyszerre mérlegelnek gyors békét és hosszú távú stabilitást. Zelenszkij számára az európai vezetők jelenléte létfontosságú, hiszen otthonról és Nyugatról is egyre erősebb a nyomás, hogy valamilyen kompromisszumot tegyen. A kérdés most az, hogy Trump nyomásgyakorlása mellett sikerül-e a kontinens vezetőinek biztosítékokat kiharcolniuk arra, hogy az ukrán áldozatokért valóban tartós béke legyen a jutalom, és ne csak egy újabb fegyverszünet, amely bármikor összeomolhat.