Végét járja a régiós növekedési modell

Közép-Európa gazdasága az elmúlt két évtizedben gyorsan növekedett, és csökkent az életszínvonalbeli különbség az eurózónához képest a külföldi tőkebeáramlás, az EU-forrásoknak, a technológia fejlődésének, valamint a képzettség javulásának köszönhetően. Ennek a felzárkózási modellnek azonban reformok nélkül most vége szakadhat – vélik a Citigroup közgazdászai. A fő ok, hogy a lakosság gyorsabban öregszik el a következő évtizedekben, mint Nyugaton, miközben a születéskor várható viszonylag alacsony élettartam korlátozza a nyugdíjkorhatár emelését.

A kedvezőtlen demográfiai folyamatokat ellensúlyozhatná a tőkefelhalmozás gyorsulása, ezt azonban az alacsony megtakarási ráta, valamint 2020 után az EU-források hozzáférhetőségének csökkenése korlátozza. Utóbbi jelenleg fontos hajtóereje a beruházásoknak. A Citi elemzői szerint a politikai döntéshozók nem látják, hogy a gazdaság lassulása strukturális jellegű, és nem ciklikus folyamatok eredménye. Épp ezért rossz válaszokat adhatnak a problémákra: költségvetési és monetáris lazítással reagálnak ahelyett, hogy strukturális reformokat hajtanának végre.

Utóbbira kedvező példaként említik a magyarországi nyugdíjkorhatár emelését. Ugyan a munkaképes korú lakosság szerte a régióban csökkenni fog, Magyarországon azonban 2050-re „csak” a mostani 80 százalékára süllyed, ami jobb, mint a régióban. A nyugdíjkorhatár növelése és a kedvezményes nyugdíjazás szigorítása 9 százalékkal növelte az aktív munkaerő állományát 2009 óta, emiatt – szomszédainkhoz képest – lassabban csökkenhet a munkaképes korú népesség aránya a következő évtizedekben. De a kormány nem tudta megfelelően kihasználni ezt a helyzetet, ugyanis a közfoglalkoztatás nem volt jó válasz, pusztító a munkaerőhiány az országban.

A régióban a Citi szerint az EU-források nagymértékben hozzájárultak a GDP-növekedéshez. Magyarország esetében az elmúlt tíz évet nézve összesen tíz százalékkal lett volna alacsonyabb bővülés az EU-források nélkül. Ez a legmagasabb érték, a cseheknél és a lengyeleknél feleakkora ez a mutató. Épp ezért okoz majd súlyos problémát a régióban, ha 2020 után jóval kevesebb uniós pénz érkezik.

Az is fontos, hogyan alakul a termelékenység. Az intézményi környezet (például jogbiztonság és az igazságszolgáltatás függetlensége) fontos a magánberuházások szempontjából. E téren az összes régiós ország gyengén teljesít, de különösen nagy Bulgária, Horvátország, Magyarország és Szlovákia lemaradása. A termelékenységet javítani lehetne, ha kevesebben dolgoznának az olyan alacsony hozzáadott értéket teremtő szektorokban, mint a mezőgazdaság. Ezzel szemben a számos autóipari nagyberuházás növelte a termelékenységet, a járműgyártás továbbra is a növekedés hajtóereje maradhat a régióban. A Citi szerint javítani kellene a versenyképességet, az intézményi környezetet és az infrastruktúrát, többet kellene költeni kutatás-fejlesztésre és innovációra, ez ugyanis a termelékenység javulásához vezetne.

A bankház elemzői úgy vélik, reformok nélkül Csehország és Magyarország teljesíthet a legkedvezőbben hosszú távon a régiós országok közül. Lengyelország és Románia is szorosan követ bennünket a bankház elemzése alapján, de Szlovénia, Szlovákia, Bulgária és Románia lemarad – legalábbis az évtizedes kilátások horizontján.