Zöldkrízis az EU ruhaiparában: zuhanórepülésben a Loro Piana és a Dior-féle luxus
Egy év alatt rengeteg divatcég megpróbálta különböző módokon zöldebbé tenni a gyártási folyamatokat – az EU elvárása nem kisebb, mint leszámolni az olyan gyártási háttérrel, mint az erdőirtás, a kényszermunka és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. Az új körülmények között hasonlóan hatékonyan kellene „fenntartható” ruhagyártást végezniük — írta a Financial Times.
Az Európai Unióban ezeket a zöldszabályozásokat az elmúlt közel egy évben vagy elhalasztották, vagy enyhítették az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) prioritásokkal szembeni széles körű ellenállás miatt. A szakértők szerint jelenleg még az sem világos, hogy a zöldipari fordulat valóban megvalósul-e.
Krízis és zöldmosás
A visszalépések szinte ugyanolyan átfogók az érintett kérdések körében, mint az iparág átalakítását célzó első szabályozási hullám. Néhány EU-tagállam olyan konkrét kérdésekkel foglalkozik, mint
- a zöldre mosás (greenwashing) vagy
- a fast fashion divatiparral kapcsolatos hulladékok hasznosítása.
Ezek a témakörök túl szűkek a korábbi elvárások megvalósításához, ráadásul joghatóságuk erősen korlátozott, ezért nem várható, hogy változásokat hoznak az iparágban a következő évtizedben.
Felsikoltott a csendes luxus
Az erdőirtásmentes termékekről szóló rendelet ígéretet tesz arra, hogy a divatipar felelősségre vonható lesz az erdőirtáshoz való hozzájárulásáért, a csomagolástól a bőr- és viszkózgyártásig; a zöldvédjegyről szóló irányelv pedig a divatiparban elterjedt zöldre mosás visszaszorítását célozza. Ezek 2026-ban, 2024-ben és 2025-ben léptek volna hatályba, de most ezeket a határidőket elhalasztották, és a követelményeket is enyhítették.
A divatipar gyártási gyakorlata az utóbbi időben új vizsgálat tárgyává vált, és kiderült az igazság a nagy európai luxusmárkák, mint a Loro Piana, a Dior és az Armani ellátási láncában uralkodó kizsákmányoló körülményekről. Nem segítette a vállalatokat az sem, hogy a Guardian utánajárt:
Hiába tudatosabbak a fogyasztók, az 1800 euróért kiskereskedelmi forgalomba hozott Armani táskákat egy kínai alvállalkozó mindössze 93 euróért gyártotta, majd egy közvetítő 250 euróért értékesítette a csoportnak. A Dior egyik leányvállalatát szankcionálták, mert mindössze 53 eurót fizetett a több mint 2000 euróért kiskereskedelmi forgalomba hozott táskákért.
A Loro Piana az ötödik divatház, amelyet 2023 óta bírósági felügyelet alá helyeztek Olaszországban.
Az Armani és az LVMH Dior márka is hasonló intézkedéssel szembesült az elmúlt évben. Februárban a rájuk kiszabott felügyeleti intézkedéseket idő előtt feloldották, mivel a bíróság megállapította, hogy mindkét márka megtette az összes szükséges korrekciós intézkedést a rájuk kiszabott 12 hónapos határidő lejárta előtt. Májusban a Valentino egyik leányvállalata, a Valentino Bags Lab Srl. is bírósági felügyelet alá került.
Az Európai Bizottság 2025 február végén javasolt, Omnibus nevű egyszerűsítési csomagja csökkentette a divatházakkal szemben állított követelményeket, és meghosszabbította a követelmények határidejét. A divatipar számára talán a legfontosabb változás, hogy a vállalatoknak most már csak a közvetlen (1. szintű) beszállítóikkal szemben kell átvilágítást végezniük, nem pedig az egész ellátási láncukban.
Ajánlott videók
Nagy bejelentést tett a honvédelmi miniszter: minden katonát érint Magyarországon, sok pénzt kapnak decemberben a számlájukra – „Kijártam a kormánynál”
