Zöld krízis az EU ruhaiparában: zuhanórepülésben a Loro Piana és Dior féle luxus

Egy év alatt rengeteg divatcég megpróbálta különböző módokon zöldebbé tenni a gyártási folyamatokat – az EU elvárása nem kisebb, mint leszámolni az olyan gyártási háttérrel, mint az erdőirtás, a kényszermunka és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. Az új körülmények között hasonlóan hatékonyan kellene "fenntartható" ruhagyártást végezniük — írta a Financial Times.

Az Európai Unióban ezeket a zöld szabályozásokat az elmúlt közel egy évben vagy elhalasztották vagy enyhítették az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) prioritásokkal szembeni széles körű ellenállás miatt. A szakértők szerint jelenleg még az sem világos, hogy a zöld ipari fordulat valóban megvalósul-e. 
 

Krízis és zöldmosás

A visszalépések szinte ugyanolyan átfogóak a érintett kérdések körében, mint az iparág átalakítását célzó első szabályozási hullám. Néhány EU-tagállam olyan konkrét kérdésekkel foglalkozik, mint 

• a zöldre mosás (greenwashing) vagy 
• a fast fashion divatiparral kapcsolatos hulladékok hasznosítása. 

Ezek a témakörök túl szűkek a korábbi elvárások megvalósításához,  ráadásul joghatóságuk erősen korlátozott, ezért nem várható, hogy változásokat hoznak az iparágban a következő évtizedben.

Felsikoltott a csendes luxus 

Az erdőirtásmentes termékekről szóló rendelet ígéretet tesz arra, hogy a divatipar felelősségre vonható lesz az erdőirtáshoz való hozzájárulásáért, a csomagolástól a bőr- és viszkózgyártásig; a zöld védjegyről szóló irányelv pedig a divatiparban elterjedt zöldre mosás visszaszorítását célozza. Ezek 2026-ban, 2024-ben és 2025-ben léptek volna hatályba, de most ezeket a határidőket elhalasztották, és a követelményeket is enyhítették.

A divatipar gyártási gyakorlata az utóbbi időben új vizsgálat tárgyává vált, és kiderült az igazság a nagy európai luxusmárkák, mint a Loro Piana, a Dior és az Armani ellátási láncában uralkodó kizsákmányoló körülmények miatt. Nem segítette a vállalatokat az sem, hogy a Guardian utánajárt: 

A Loro Piana az ötödik divatház, amelyet 2023 óta bírósági felügyelet alá helyeztek Olaszországban. 

Az Armani és az LVMH Dior márka is hasonló intézkedéssel szembesült az elmúlt évben. Februárban a rájuk kiszabott felügyeleti intézkedéseket idő előtt feloldották, mivel a bíróság megállapította, hogy mindkét márka megtette az összes szükséges korrekciós intézkedést a rájuk kiszabott 12 hónapos határidő lejárta előtt. Májusban a Valentino egyik leányvállalata, a Valentino Bags Lab Srl is bírósági felügyelet alá került.

Az Európai Bizottság 2025 február végén javasolt Omnibus nevű egyszerűsítési csomag csökkentette a divatházakkal szemben állított követelményeket és meghosszabbította a követelmények határidejét. A divatipar számára talán a legjelentősebb változás, hogy a vállalatoknak most már csak közvetlen (1. szintű) beszállítóikkal szemben kell átvilágítást végezniük, nem pedig az egész ellátási láncukban.