Athén átnyomja az adóemelést

Hét év után először bővülhet jövőre a görög gazdaság, ha reálisnak bizonyul a költségvetési tervezetben szereplő 2,7 százalékos GDP-növekedési prognózis – mindenesetre ennyit vár legutóbbi előrejelzése szerint az Európai Bizottság is. A parlament előtt levő javaslat szerint az adósságszolgálat nélkül számolt elsődleges többlet 1,8 százalékra nőhet a 2016-ra várt 0,6 százalékról, ezzel az év végére várható 178,9 százalékos adóssság-GDP arány 174,8 százalékra süllyed 2017 végére.

Mindehhez az kell, hogy Alekszisz Ciprasz baloldali kormánya végre tudja hajtani azt a 2,6 milliárd eurós programot, amelyet a törvényhozás már megszavazott annak érdekében, hogy Görögország hozzájuthasson a nemzetközi hitelcsomag újabb részletéhez. A program szerint jövőre 330 millió eurónyi privatizációs bevételre kell szert tenni, de a költségvetés kiegyensúlyozásának jó részét adóemelésekből kell összehozni: januártól olyan tételeken lesz magasabb fogyasztási adó, mint a kávé, a dohánytermékek, a gázolaj és a fűtőolaj, valamint a vezetékes telefonálás.

A kulcskérdés azonban az adósságcsökkentés, amint arra a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is figyelmeztetett a nemrég lezárt soros konzultáció után (az IMF az egész tavaly nyáron indult mentőprogramban jelentősebb és gyorsabb adósságmérséklést sürgetett, mint a részt vevő európai hitelezők). Athén szerint az ezt szolgáló lépésekről ez év végéig születhet döntés, és azokat a mentőprogram 2018 júliusában esedékes lejárta előtt lehet bevezetni.

Az IMF és az európai hitelezők között régóta vita van arról, hogy a 2010 óta a harmadik görög mentő­progamban legyen-e adósságleírás, vagy sem; a valutaalap szerint anélkül esély sincs tartós megoldásra, az európai partnerek viszont – élükön Németországgal – ezt nem tartották jó ötletnek, szerintük inkább a reformokat kellene véghezvinni, amire nincs esély, ha Athén azt látja, hogy anélkül is könnyítenek a terhein. Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter néhány napja megerősítette ezt a véleményét – emlékeztetett a görög Kathimerini –, azzal kiegészítve, hogy a jelenlegi szuperalacsony európai kamatok mellett nem okozhat akkora gondot a görögöknek az adósságszolgálat. (Amúgy Németország inkább ostorozni szokta az Európai Központi Bankot, és személy szerint elnökét, Mario Draghit a megtakarításokat károsító, a bankok profitját veszélyeztető alacsony kamatok miatt.)

Az eurózóna pénzügyminisztereinek jövő hétfőn kellene véleményt mondaniuk arról, hogy a görög költségvetésben foglaltak lehetővé teszik-e a következő hitelrészlet szeptember végén elvben már jóváhagyott folyósítását, ezzel a hitelprogram második felülvizsgálatának lezárását. Ha minden jól megy, akkor az EKB akár úgy is dönthet, hogy a görög papírokat is beveszi kötvényvásárlási programjába, ami nagy finanszírozási könnyítést jelentene Athénnak.