Rekordalacsony a hiány

Jelentős többlettel zárt a költségvetés központi alrendszere a tizedik hónap végére, ami összefügg az uniós transzferek elszámolásával és az adóbevételek kedvező alakulásával – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) részletes adataiból. Október végén 57 milliárdos pluszban volt a büdzsé, amire az elmúlt tizenöt évben egyszer sem volt példa. A büdzsé helyzete a tavalyi év azonos időszakához képest különösen kedvező: akkor még 800 milliárd forint feletti hiányt halmoztak fel.

A múlt hónapban megegyezés született a magyar kormány és az Európai Bizottság között az úgynevezett „aszfaltügy” kapcsán, így az eddig át nem utalt összegek ugyancsak megérkeztek október utolsó napjaiban az operatív program számlájára, ezek azonban a költségvetés bevételi előirányzatain csak novemberben jelentek meg – közölte az NGM.

Az első tíz hónapban 470 milliárd forinttal több bevétel érkezett, mint tavaly, miközben a kiadások 400 milliárddal visszaestek. A hiány kedvező alakulásában szerepet játszik, hogy az uniós fejlesztések kevésbé terhelik a büdzsét, mint tavaly, alacsonyabbak a kamatkiadások, miközben a General Electric adóbefizetései is javítják az egyensúlyt. Ezt tükrözi, hogy társasági adóból 425 milliárd forint folyt be, ami 45 százalékkal több a tavalyinál.

Banai Péter Benő, a gazdasági tárca költségvetésért felelős államtitkára az M1-nek elmondta:

a foglalkoztatottak száma bővült, a reálkeresetek jelentősen növekedtek, ennélfogva a központi költségvetés foglalkoztatáshoz, illetve fogyasztáshoz kapcsolódó bevételei emelkedtek, továbbá a gazdálkodó szervezetek befizetései is nőttek. Általános forgalmi adóból 2600 milliárd forint folyt be, jövedéki adóból 480, személyi jövedelemadóból pedig több mint 1400 milliárd, ami az szja egy százalékpontos csökkenése mellett is több a tavalyinál.

A kedvező pozíció lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy az év végén az államháztartás stabilitásának megőrzése mellett teljesítsen többletkiadásokat – tette hozzá az államtitkár –, az államadósság szintje pedig az év végén várhatóan alacsonyabb lesz a tavalyinál. A kormány a korábbi 2 százalékról 1,7-re módosította a hiánycélt, ami elemzők szerint biztonsággal teljesíthető, sőt akár 1 százalék közelében is lehet a GDP-arányos deficit. Az év utolsó hónapjaiban a gazdasági növekedés harmadik negyedévben látott lassulása miatt – a GDP-növekedés 2 százalékra csökkent a második negyedévi 2,6-ról – a tárca a legtöbb szakértő szerint mindent meg fog tenni azért, hogy minél több kiadás valósuljon meg, ami támogatná a gazdaságot.

Banai szerint a magyar gazdaságban megvan az a támasz, amely a költségvetés stabilitását biztosítja, a 2016-os számok bizakodásra adnak okot 2017-re is. Jövőre 2,4 százalékos hiányt tervez a kormány, miután több bevételről is lemond a növekedés felpörgetésének érdekében.

A devizaarány az első tíz hónapban 6,44 százalékponttal csökkent a tavaly év végi 31,32 százalékról. A devizaadósság mérséklődéséhez hozzájárult a forint erősödése és a belföldön kibocsátott (PEMÁK) kötvények állományának 380 milliárd forintnyi csökkenése is.

A devizaarány az első tíz hónapban 6,44 százalékponttal csökkent a tavaly év végi 31,32 százalékról. A devizaadósság mérséklődéséhez hozzájárult a forint erősödése és a belföldön kibocsátott (PEMÁK) kötvények állományának 380 milliárd forintnyi csökkenése is.-->