Elfogadta el a Parlament a november végén kötött hosszú távú bérmegállapodásból fakadó adómódosításokat, az új csomag a szociális hozzájárulási (a munkáltatói járulékok) és a társasági nyereségadó csökkentése mellett számos más ponton is hozzányúlt a közteherviselési szabályokhoz. Így például jövőre már lehetőségük lesz az önkormányzatoknak megterhelni a náluk lévő közterületi reklámokat – vagyis jön a plakátadó –, de az a szabály is most került jövőre érvényes paragrafusok közé, amely az üdülők, telkek eladásából származó nyereség adózását a lakásokra vonatkozó, kedvezőbb paragrafusok szerintire módosítja.
A járulékcsökkentések összességében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint – a emelésével együtt – nullszaldósak a költségvetés számára, miközben a társasági adó mérséklése 145 milliárd forint kiesést jelent. Ezt azonban pótolhatja, hogy a rekordalacsony teher miatt esetleg több külföldi cég választja Magyarországot legalább adózási színhelyül. A költségvetés szempontjából kérdés továbbá, hogy miként emelkednek a keresetek a bérmegállapodás hatására: az NGM a versenyszférában 1,5, a költségvetésnél 2 százalékos további növekedéssel számolt az általa korábban tervezett 5 százalékon felül, ám ennél magasabb ütem azért nem volna meglepő. Mindenesetre a Világgazdaság számítása szerint minden egy százalékponttal nagyobb bérnövekedés közel 70 milliárdot hoz a büdzsének akkor is, ha az állam precízen követi az emeléssel a versenyszférát.
A későbbi adócsomagok tavaszra halasztották az új jövedéki törvény januárra tervezett hatályba lépését, ám azzal is számolni kell, hogy tavaszra a pénzügyi kormányzat már újabb csomagot is ígért. Az adózás rendjéről szóló törvény újrafogalmazása is napirenden van még – vagyis egyelőre nem feltétlenül a jövő évi, hanem inkább csak a januártól érvényes közteherviselési feltételek láthatóak. (Közben pedig a kormány egy újabb adózást érintő javaslatot is beadott, amelyben júliusig hirdet amnesztiát a hazahozott pénzekre.)
Januártól mindenesetre a legfontosabb irány az adócsökkentés lesz, hiszen nem csak a munkáltatói bérterhek csökkennek 5 százalékponttal elsejével, de a társasági adó kulcsa is 9 százalékos lesz (ami az 500 milliónál nagyobb nyereség estén 10 százalékpontos, az alatt viszont „csupán” egy százalékpontos adócsökkentést jelent). A lakosság először remélhetőleg az áfacsökkentését érzi majd meg, hiszen jövőre mérséklődik a tej, a tojás és baromfi adója, előbbiek 18-ról, utóbbi 27 százalékról 5 százalékra, de kisebb lesz az internetszolgáltatás és az éttermi vendéglátás áfakulcsa is, itt 27 százalékról 5 százalékra mérséklődik az adó. Nem jelent ugyanakkor ennyire jó hírt a cafeteria átalakulása, hiszen a és az újdonságként megjelenő évi százezer forintos készpénzjuttatás kivételével az eddig megszokott elemek – a bérlet, az Erzsébet-utalvány és a pénztár-támogatások – magasabb terhet viselnek majd. Igaz: maga a számítás is változik egy picit, és ezért maguk a cafeteria adómértékek a korábbiaknál hajszálnyival kisebbek lesznek.
A vállatok számára az új kedvezmények (leginkább az energia-hatékonyságot eredményező beruházások kedvezménye) lehet a vonzó, valamint a beruházásokra szerezhető feltételeinek könnyítése – a kisebb cégeknek pedig a speciális adók, a és a kiva feltételeinek kedvező változása. Ugyanígy pozitív változás lehet az adózóbarát adóhatóság kialakítása: az, hogy a hatóság először nem bírságol, csak javításra szólít fel (a támogató eljárás keretében), valamint az is, hogy már sokaknak valóban az hivatal készítheti el az szja-bevallását, feltéve ha van ügyfélkapus regisztrációjuk, vagy ezt külön kérik.
