Készülnek a hollandok
Hollandia nyitja jövőre az eurózóna sorozatát, amelynek folyamán a valutaövezet három nagy országában is választásokat tartanak: a március 15-én szavazó Hollandia után április végén, május elején Franciaországban, ősszel pedig Németországban.
A liberális VVD párt vezette holland kormány úgy vághat neki a kampánynak, hogy ez az ország lehet az eurózóna egyik éllovasa: a hivatalos előrejelzést összeállító állami gazdaságelemző (CPB) nemrég 2,1 százalékra emelte 2017-es GDP-növekedési prognózisát a szeptemberben adott 1,7 százalékról. Hasonlóan optimista a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely december elején közzétett országértékelésében 2 százalék körüli GDP-növekedést várt 2016-ra és 2017-re egyaránt.
A holland fellendülést elsősorban a lakossági kereslet hajthatja – véli a CPB –, párhuzamosan a foglalkoztatottság és a bérek emelkedésével. A munkanélküliségi ráta év eleje óta csökken, novemberben már csak 5,6 százalék volt (az eurózóna átlaga 9,8 százalék).
A költségvetésben mostanra érik be a 2008-as válság utáni, a gazdaságot jó ideig recesszióban tartó szigor: jövőre már többletet tervez a kormány, az államadósság aránya pedig a GDP 60 százaléka alá kerülhet. (A valutaalap szerint idén a tervezett 1,1 százalék alatt lehet a GDP-arányos költségvetési deficit, jövőre 0,7 százalékot várnak.) Az IMF hollandiai misszióját vezető Thomsa Dorsey újságíróknak nyilatkozva megkockáztatta, hogy a gazdaság még annál is jobban állhat, mint ahogy a statisztikákból kitetszik, de figyelmeztetett: nagy kérdés a Brexit hatása, és az eurózónát is érhetik kellemetlen meglepetések.
A 2010 októbere óta hivatalban levő liberális miniszterelnök, Mark Rutte számára inkább az okozhat gondot a választás előtt, hogy a szavazók még mindig nyögik a megszorító intézkedéseket – emlékeztetett az ING Bank korábbi elemzése. Ilyen volt például a nyugdíjak befagyasztása, illetve a korhatár felemelése, a gyermektámogatások csökkentése, a jelzáloghitelek után járó adókedvezmények lefaragása. A fő kérdés azonban az, hogy miként tudják kezelni a bevándorlást, illetve a menekültkérdést: a karácsony után összesített friss közvélemény-kutatások szerint ma az euroszkeptikus, bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV) szerezné meg a szavazatok 20-25 százalékát, többet, mint a VVD. A Geert Wilders nevével fémjelzett PVV azonban jelen állás szerint így sem tudna kormányt alakítani, mert egyik politikai erő se lépne vele koalícióra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.