Készülnek a hollandok
Hollandia nyitja jövőre az eurózóna sorozatát, amelynek folyamán a valutaövezet három nagy országában is választásokat tartanak: a március 15-én szavazó Hollandia után április végén, május elején Franciaországban, ősszel pedig Németországban.
A liberális VVD párt vezette holland kormány úgy vághat neki a kampánynak, hogy ez az ország lehet az eurózóna egyik éllovasa: a hivatalos előrejelzést összeállító állami gazdaságelemző (CPB) nemrég 2,1 százalékra emelte 2017-es GDP-növekedési prognózisát a szeptemberben adott 1,7 százalékról. Hasonlóan optimista a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely december elején közzétett országértékelésében 2 százalék körüli GDP-növekedést várt 2016-ra és 2017-re egyaránt.
A holland fellendülést elsősorban a lakossági kereslet hajthatja – véli a CPB –, párhuzamosan a foglalkoztatottság és a bérek emelkedésével. A munkanélküliségi ráta év eleje óta csökken, novemberben már csak 5,6 százalék volt (az eurózóna átlaga 9,8 százalék).
A költségvetésben mostanra érik be a 2008-as válság utáni, a gazdaságot jó ideig recesszióban tartó szigor: jövőre már többletet tervez a kormány, az államadósság aránya pedig a GDP 60 százaléka alá kerülhet. (A valutaalap szerint idén a tervezett 1,1 százalék alatt lehet a GDP-arányos költségvetési deficit, jövőre 0,7 százalékot várnak.) Az IMF hollandiai misszióját vezető Thomsa Dorsey újságíróknak nyilatkozva megkockáztatta, hogy a gazdaság még annál is jobban állhat, mint ahogy a statisztikákból kitetszik, de figyelmeztetett: nagy kérdés a Brexit hatása, és az eurózónát is érhetik kellemetlen meglepetések.
A 2010 októbere óta hivatalban levő liberális miniszterelnök, Mark Rutte számára inkább az okozhat gondot a választás előtt, hogy a szavazók még mindig nyögik a megszorító intézkedéseket – emlékeztetett az ING Bank korábbi elemzése. Ilyen volt például a nyugdíjak befagyasztása, illetve a korhatár felemelése, a gyermektámogatások csökkentése, a jelzáloghitelek után járó adókedvezmények lefaragása. A fő kérdés azonban az, hogy miként tudják kezelni a bevándorlást, illetve a menekültkérdést: a karácsony után összesített friss közvélemény-kutatások szerint ma az euroszkeptikus, bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV) szerezné meg a szavazatok 20-25 százalékát, többet, mint a VVD. A Geert Wilders nevével fémjelzett PVV azonban jelen állás szerint így sem tudna kormányt alakítani, mert egyik politikai erő se lépne vele koalícióra.
