Nem áll le a lazítással az eurójegybank

Kétszer akkorára hízhat az Európai Központi Bank (EKB) mennyiségi lazítási programja, mint amekkorának tavaly márciusi indulásakor kinézett: a kormányzótanács tegnapi döntése alapján ugyanis a jövő év végéig összesen 2,28 ezermilliárd eurónyi eszköz kerülhet a kötvényvásárlások révén az eurózóna jegybankjának mérlegébe. A program minimális határidejét 2017. márciusról 2017. decemberre tolták ki – a piac csak hat hónapos hosszabbításra számított –, ugyanakkor a havi vásárlás keretösszegét jövő áprilistól 80 milliárd euróról 60 milliárdra csökkentik.

A kétféle lépést elemzők az EKB galambjai és héjái közti kompromisszumként értékelték – Mario Draghi EKB-elnök szavai szerint „nagyon széles konszenzus” volt, ami azt is jelenti, hogy nem volt egyhangú a döntés. Mindemellett a kormányzótanács olyan módosításokról is határozott, amelyekkel megkönnyíti a vásárlást az eddigi feltételek mellett már elég szűkös kínálatú kötvénypiacon: ezentúl olyan államkötvényt is vehetnek majd, amely egy év múlva lejár (eddig két év volt a határ), és olyat is, amelynek a hozama alacsonyabb az EKB betéti kamatánál. Utóbbit egyébként változatlanul mínusz 0,4 százalékon hagyta a tanács, és nem nyúltak a zéró szintű alapkamathoz sem. Előzetesen sokan felvetették azt a lehetőséget, hogy a döntéshozók megemelik az egy kibocsátótól származó, illetve egyfajta típusú kötvények most 33 százalékos vételi korlátját, ez azonban nem történt meg.

A döntések okát megvilágító sajtótájékoztatón Draghi megerősítette, amit a kormányzótanács közleménye is hangsúlyozott: ha a kilátások kedvezőtlenebbekké válnak, vagy a pénzügyi körülmények akadályozzák az infláció elvárt alakulását, akkor ismét ráerősíthetnek a kötvényvásárlási programra, akár annak méretét, akár időtartamát illetően. Az ülés után tették közzé az EKB stábjának legfrissebb makrogazdasági prognózisát, amelyben először szerepelt a 2019-es év is: eszerint akkor már 1,7 százalék lehet a teljes infláció az eurózónában. Újságírói kérdésre Draghi közölte, hogy ezt még nem tekinti elég közelinek az EKB céljához, amely szerint a valamivel 2 százalék alatti inflációt kellene elérni. Ez arra utal, hogy a kormányzótanács kész 2017 vége után is folytatni a lazítást, és ezt erősíti az is, hogy Draghi többször leszögezte: nem szerepelt a napirenden, hogy miként csökkentsék majd nullára a kötvényvásárlásokat. A piacok a részletek ismertté válásával párhuzamosan mozogtak, az első felívelés után az euró markánsan gyengült a dollárral szemben, az európai részvényindexek viszont szépen emelkedtek, a Stoxx Europe 600 11 hónapja nem látott magasságban zárt.

A bizonytalanság nem mentség

Mint évek óta mindig, most is szerepelt az EKB közleményében, és Mario Draghi is elismételte, hogy a kormányoknak ugyancsak el kellene végezniük a maguk feladatát, végre kellene hajtaniuk azokat a szerkezeti reformokat, amelyek megerősíthetik a fellendülést, és ezt a költségvetési politikáknak is támogatniuk kell. Draghi szerint a politikai bizonytalanság nem mentség, még akkor sem, ha jövőre olyan fontos euróországokban lesznek választások, mint Hollandia, Franciaország és Németország.