Soha nem látott decemberi költekezést irányoz elő a kormány

A korábban várt dupláját, 3 helyett több mint 6 százalékos fogyasztásnövekedést vár a háztartásoknál jövőre a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely kedden adta közre a hosszú távú bérmegállapodás nyomán módosított makrogazdasági prognózist és költségvetési pályát.

Igaz: nemcsak a bérmegállapodás miatt szükséges változtatásokat vették bele az újszerű költségvetési közlésbe, de az idei, év végi kormánydöntések következtében kialakuló helyzetről is átfogóbb képet adtak. Eddig a hasonló változásokat át kellett vezetni a költségvetésen, ám most ez elmarad – annak ellenére is, hogy az államháztartás hiánya a prognózis szerint nagyobb lesz a korábban vártnál, és a költségvetési törvényben rögzítettnél is. A kormánynak elvben a nagyon megengedővé tett államháztartási törvény szerint is csak addig van szabad keze a költségvetési előirányzatokról dönteni, amíg tartja a hiányszámot – így azért felvethető volna az idei büdzsé módosításának indokoltsága, bár az is igaz: erre már aligha lenne idő.

A nemzetgazdasági tárca szerint az év végén a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya 991,4 milliárd forint lesz, ami 230 milliárd forinttal haladja meg a tervezett szintet. Ez csak azért meglepő, mert novemberig közel 60 milliárdos pluszban zárt a központi alrendszer, vagyis egyetlen hónap alatt több mint ezermilliárdos deficitet hoz össze a kormányzat – ez óriási ütemű költekezést jelent (ami aligha képzelhető el máshogy, mint hogy minden uniós előleget, amit csak lehet, kifizet saját zsebből a kormány). A prognózis szerint az önkormányzatok ugyan visszarántják majd a központi egyenleget, hiszen 370 milliárdos pluszban zárnak az idén, ám az uniós rendszer szerint kimutatott hiány a GDP 2,1-2,3 százalékát teszi majd ki. (Ez attól függ, milyen tartozásállománnyal zárnak a költségvetési szervek, és hogyan alakulnak az uniós előlegfizetések). A kormány eredetileg 2 százalékos hiányt irányzott elő, majd év elejétől kezdve 1,9 százalékos deficitet várt, és szeptemberben módosított – óvatosan – 1,7 százalékra. Azt, hogy ennél magasabb deficitre volna szükség, először Matolcsy György vetette fel a Világgazdaságnak adott interjúban, november elején. A Magyar Nemzeti Bank elnöke akkor azt mondta, szerinte nemcsak a jövő évi, de az idei hiányt is a GDP 2,3 százalékára kellene felvinni.

A jövő évi hiánycél a kormányzati prognózisban egyébként változatlanul 2,4 százalék maradt – de itt is emelkednek a kiadások és a bevételek a korábban tervezetthez képest. Ez utóbbit azonban már a bérmegállapodás eredménye is indokolja: a tavasszal elfogadott büdzsétervhez képest a fogyasztási adóbevételek 114, a lakosság befizetései (az szja) 62 milliárddal lehetnek magasabbak – eközben persze csökkennek a gazdálkodó szervek befizetései közel 60 milliárddal, és a járulékbevételek is. A kormány a 2020-ig tartó költségvetési kitekintésben azonban a következő években gyors hiánycsökkentést vállal, és úgy véli: a deficit 2018-ban már 1,8 százalékos lesz, a rá következő évben 0,3 százalékponttal tovább csökken, majd az időszak végére 1,5 százalékra apad.

A gazdaság motorját az NGM szerint jövőre a fogyasztás mellett a beruházások gyorsabb bővülése jelenti majd: ez azonban részben bázishatás is. Az idei lassúbb gazdasági növekedési ütem oka éppen az állóeszköz-felhalmozás vártnál sokkal nagyobb, 2 helyett 10 százalékos visszaesése (amit csak részben kompenzált a fogyasztás bővülése). A tárca az idén emiatt a korábbi 2,5 százalék helyett 2,1 százalékos gazdasági növekedést vár, ám jövőre már 4,1 százalékos ütemre kapcsol a magyar gazdaság a prognózis szerint – és a 4 százalék körüli ütem fennmarad az évtized végéig.

(A jóslat értelmében 2018-ban 4,3 százalékos lesz a GDP bővülése, majd 3,8-3,7 százalékra mérséklődik a rá következő két esztendőben). Ezzel párhuzamosan nő a foglalkoztatottak száma, és marad a reálbérek érezhető növekedése is – bár az infláció már 2018-ban 3 százalék környékére ér, az átlagkeresetek végig 7 százalékkal emelkednek majd.

Gyorsabb növekedést vár a Századvég

A magyar gazdaság 2016-ban 2,1, míg 2017-ben 3,6 százalékkal bővülhet a Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzése szerint, ami 0,4 százalékpontos javítás az előző prognózishoz képest. Úgy vélik, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a 4 százalékot jelentősen meghaladó növekedés is megvalósulhat. A módosítás oka elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum, valamint a munkát terhelő járulékok csökkentése nyomán bekövetkező magasabb béremelkedés, amely miatt a háztartások rendelkezésre álló jövedelme a korábban vártnál nagyobb mértékben nőhet. A beruházások növekedéséhez pedig egyaránt hozzájárulhat az új uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó támogatások felfutása, a CSOK, valamint a társasági adó mértékének mérséklése. VG