Nem lesz gond idén az államadósság finanszírozásával és a költségvetési hiány fedezésével. Magyarországnak az idei évben 1166 milliárd forint a nettó finanszírozási igénye, a törlesztések és visszafizetések összege pedig várhatóan 6678 milliárd forint (az éven belül lejáró többszöri megújítását kiszűrve).
A forinttörlesztés csaknem 6 ezermilliárd forint, míg a deviza 753 milliárd. A Barcza György vezette Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) azonban csak 370 milliárd forintnyi devizakötvényt dobna piacra összesen (ebből 62 milliárd Prémium Euró Magyar Államkötvény és letelepedési kötvény), ezzel tovább csökkentve az államadósság devizaarányát.
„Kedvező hír, hogy idén kevesebb devizaadósság jár le, az 1 milliárd eurónyi devizaforrást gond nélkül be tudjuk vonni” – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza. Hozzátette, ezt a felminősítések is segítik, tavaly ugyanis Magyarország mindhárom hitelminősítőnél kikerült a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvlikategóriából. A szakértő eurókötvények kibocsátására számít elsősorban.
Németh Dávid hangsúlyozta, a fő csapásirány a magyar állampapírok és a lakossági államkötvények kibocsátásának növelése lesz idén. A lakosság nem takarékoskodik túl hosszú időre, de az eddigi tapasztalatok szerint megújítja a lejáró papírokat. Az ÁKK a 3695 milliárdos lejárat mellett 4395 milliárdnyi lakossági állampapírt tervez kibocsátani. Ez a 8 ezermilliárdos bruttó kibocsátás több mint fele, miközben a lakosság az adósság 20 százalékát finanszírozz
Az ÁKK finanszírozási terve szerint az idén eladott forintkötvények közül 700 milliárd forintnyi 3 éves, 500 milliárd 5 éves, 323 milliárd 10 éves és 60 milliárd 15 éves lesz. Németh Dávid ennek kapcsán megjegyezte, hogy érdemes volna a hosszabb lejáratok felé tolni a kibocsátást, mert a magyar adósság lejárati szerkezete rövid.
Az ÁKK tájékoztatása szerint a nemzetközi piaci kockázatok miatt 2017-ben is kiemelt cél biztonsági tartalékok, alternatív finanszírozási csatornák biztosítása. Az ÁKK a tartalékok növelése céljából minimum 1,5 havi finanszírozási igénynek megfelelő szabad betétet tart a Kincstári Egységes Számlán, illetve a piacra kihelyezett repoállomány formájában.
A tavalyihoz képest kissé magasabb hozamokra számít a K&H Bank szakértője az idei évben, ami több tényezőből fakad. Magasabb a hazai inflációs pálya, az Egyesült Államokban elindult a kamatemelési ciklus tavaly decemberben, és az Európai Központi Bank vásárlásai is kezdenek kifutni. Emellett az MNB sem fogja tudni annyi állampapír-vásárlásra késztetni a bankokat, mint eddig – emelte ki a szakértő.
Németh Dávid úgy kalkulál, hogy a tavaly év végi, 74 százalék körüli GDP-arányos államadósság után 2017 végére várhatóan 72,7–72,8 százalék körül alakulhat a ráta, ami a gazdaság növekedésének köszönhető.
Jelentős többlet
A tavalyi harmadik negyedévben tovább csökkent Magyarország külső sérülékenysége – közölte az MNB. A magas külső finanszírozási képesség lehetővé tette az ország külső adósságrátáinak további mérséklődését, miközben a rövid külső adósság is jelentősen csökkent. A folyó fizetési mérleg többlete meghaladta a 4 százalékát, a gazdaság külső finanszírozási képessége pedig megközelítette a GDP 8 százalékát – így továbbra is jelentősen meghaladjaa környező országokban tapasztalt értéket. A külső finanszírozási képesség és a folyó fizetési mérleg többlete is enyhén emelkedett. A historikus csúcsot elérő külkereskedelmi többlet az áruegyenleg – cserearány-javulás miatti – bővülése mellett alakult ki.
a környező országokban tapasztalt értéket. A külső finanszírozási képesség és a folyó fizetési mérleg többlete is enyhén emelkedett. A historikus csúcsot elérő külkereskedelmi többlet az áruegyenleg – cserearány-javulás miatti – bővülése mellett alakult ki. Barcza György, az ÁKK vezére. Visszafognák a devizát Fotó: AFP VG GRAFIKA FORRÁS: ÁKK -->
