Az IMF volt vezérigazgatója szerint nincs elég bizalom az euró felé

Jacques de LarosiÈre, az IMF volt vezérigazgatója a Brexittel, a terrorizmussal, az iszlám radikalizmus terjedésével és a lassú gazdasági növekedéssel vezette fel beszédét a Budapesten megrendezett Lámfalussy-konferencián. Szerinte a közvélemény egyre inkább eurószkeptikus, az extrém populista pártok egyre inkább előre törnek, ami azt mutatja, hogy nincs elég bizalom az euró felé.

Európa kihagyott lehetőségeket, szenvedett a demokráciadeficittől és az egyes tagállamok heterogenitásától egyaránt. Jacques de LarosiÈre hangsúlyozta: Európában hiányzik a jobb konvergencia. Nagymértékben eltérnek az egyes álamokban a termelékenységek, pedig fontos lenne, hogy homogenitást érjünk el, hasonlóbbak legyenek a tagállamok versenyképességi mutató.

Az euróövezeti tagállamok feladták azt a szabadságukat, hogy valutájukat leértékeljék. Ez nagyon fontos eszközvesztés a számukra – tette hozzá. Kiemelte, nem sikerült eltüntetni az eltéréseket a versenyképességben. A periférikus tagállamai az eurózónának igen rosszul teljesítettek, 2000-től 2010-ig az inflációs mutatóban, a munkaerőköltségben, a fizetési mérlegben is rosszabbodott a teljesítményük a magországokhoz képest. Németországban alig nőtt a munkaerőköltség az évtized első tíz évében, Görögországban, Spanyolországban és Olaszországban viszont sokkal gyorsabb volt az emelkedés, ami miatt visszaesés következett be a versenyképességükben.

Jacques de LarosiÈre kiemelte: a pénzpiacok azonban csak nagyon lassan reagáltak erre a folyamatra, sokáig nem büntették ezeket az egyensúlytalanságokat. Nem kongatta meg a vészharangot az EU irányítási rendszere, intézményei sem. Úgy vélik, az új keleti tagállamokban a folyamatok egészségesebben alakultak. Az üzleti környezet barátságosabb volt, sok tőke érkezett az országba, nem említve az EU forrásokat – tette hozzá.

Jacques de LarosiÈre rámutatott, hogy az EU teljesítménye igen gyengén alakult az elmúlt 7 évben. 2015-ben és 2016-ban visszatért a növekedés, de ez még törékeny, a belső fogyasztásra alapul, sokkal kevésbé az exportra és a beruházásokra. Európa küszködik azzal, hogy visszatérjen a növekedési pályára. Ez amiatt alakult ki, hogy tíz éven keresztük divergencia történt. Úgy véli, a nagy államadósság és az államok mérete akadályozza a növekedést. Nem lehet azt mondani, hogy az adósságkezelés fenntartható pályán lenne, ám a gazdasági növekedéshez az is kell, hogy a közberuházásokat megemeljük.

A kkv-k támogatására van szükség, több munkahelyet kell teremteni, erősíteni szükséges a munkaerő mobilitást, nem olyan unió kell, ami tovább szabályoz, hanem olyan, amelyben könnyebb vállalkozni. Hozzátette: Európát sújtja a munkaképes korú lakosság csökkenése is, ami miatt a kontinens befolyásra a világra egyre inkább gyengülni fog. Egyetértett Matolcsyval abban, hogy a központ Ázsia felé tolódik.

Matolcsy újjáépítené Európát

"Európa egy nagyon egyedi kontinens, ötszáz év alatt felépítettük, az elmúlt század első felében azonban leromboltuk, Európa lerombolta önmagát a világháború alatt" – hangsúlyozta Matolcsy György.