Bizonytalan maradt a kamatpálya
Nem kérdés, hogy az amerikai költségvetési politika ösztönzőbbé válhat, s erre nyilván válaszolnia kell a jegybanknak (Fed), de egyelőre nem tudni, hogy az ösztönzés mikor milyen formát ölt, s milyen hatást gyakorol a keresletre és a kínálatra. A nyíltpiaci bizottság kamatemelő decemberi üléséről most kiadott jegyzőkönyv ezt a dilemmát tükrözi.
A három héttel ezelőtti ülés után, amelyen a foglalkoztatási helyzet javulása és az infláció iramának gyorsulása miatt az irányadó kamatsávot 0,25 százalékponttal 0,50 és 0,75 százalék közé helyezték, Janet Yellen jegybankelnök úgy fogalmazott, hogy a döntéshozók a „bizonytalanság felhőjében” próbálnak eligazodni. Hiszen a kampányban elhangzottak ígéretek az adók csökkentésére és az infrastruktúra-fejlesztési kiadások emelésére, de egyelőre alig lehet tudni valamit a részletekről.
Ennek ellenére az ülés résztvevői – a nyíltpiaci bizottság tagjai és a regionális tartalékbankok elnökei – már abból indultak ki, hogy valamilyen élénkítésre számítani lehet, aminek lesz hatása a növekedésre, a foglalkoztatásra és az inflációra. Erre pedig a jegybanknak reagálnia kell. Az előrejelzésbe a korábbi kettő helyett így eleve három idei kamatemelés került. A The New York Times úgy értelmezte a jegyzőkönyv szövegét, hogy a jegybankárok készek ellensúlyként működni, s ha Donald Trump túlfűtené a gazdaságot, akkor ők mindent megtesznek majd a hűtés érdekében.
Valójában két nagy tábor alakult ki a döntéshozók körében. Az egyik azzal érvelt: elképzelhető, hogy a munkanélküliségi ráta, amely jelenleg 4,6 százalékos, a hosszú távon normálisnak tekinthető szint alá süllyed, s ennek következtében inflációs nyomás alakul ki, vagyis meredekebb kamatpályát kellene kilátásba helyezni. Mások viszont arra hivatkoztak, hogy az infláció még mindig a kétszázalékos cél alatt tanyázik, s a munkanélküliségi ráta további mérséklődése e tekintetben csak jó hatást fejthet ki. Ráadásul Trump és az emelkedő kamatok miatt a dollár is erősödik, ami viszont tompítja az árakra nehezedő nyomást, és a növekedést is fékezheti.
A jegyzőkönyv úgy fogalmaz, hogy a kialakuló gazdaságpolitikai elegy következtében a gazdaság növekedhet gyorsabban és lassabban is, mint a mai prognózis, de a döntéshozók inkább a felfelé mutató kockázatok számának emelkedésétől tartanak.
A regionális bankelnökök beszámolói szerint a vállalkozások egy része kedvező változásokra számít, de például a nyugati parton a cégek tartanak a bevándorlás és a kereskedelem korlátozásától. Többen is jelezték, hogy képzett munkaerőt egyre nehezebben találnak.
A résztvevők aggodalmukat fejezték, hogy nagy kihívásnak ígérkezik, mit mondjanak a közvéleménynek a kamatok várható alakulásáról. S miközben decemberben nem változtattak azon a véleményükön, hogy a mérsékelt növekedéshez csak nagyon fokozatos kamatemelést társítanak, attól tartanak, hogy ez az állásfoglalás esetleg félreértelmezhető, s kötelezettségvállalásnak fogható fel, holott minden attól függ, mit hoz a holnap.
