Két részletben 39 milliárd forintos vissza nem térítendő uniós támogatáshoz juthatnak magyar mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítésre. Több mint kétezer cég is forrást szerezhet, lapunk pedig úgy tudja, a pályázati feltételek részbeni átalakítása miatt csúszik január 16-ról 25-re a beadások kezdődátuma.
Mindkét lehetőség a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében fut, lényegében csak a keretszámok tesznek köztük különbséget. Kapacitásbővítő beruházások támogatására 21 milliárd forint áll rendelkezésre, akár 1000-2000 kkv is EU-s fejlesztési forrást kaphat, egyenként 5–25 millió forintot.
Termelési kapacitások bővítésére 18 milliárdot különítenek el, ennél a kiírásnál pedig 150-250 győztes pályázó számolhat külön-külön 25–250 millió forinttal. Önállóan támogatható tevékenységnek számít új eszközök, gépek beszerzése, illetve új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítása, a projektek 25 százalékát ingatlanfejlesztésre is fordíthatják a támogatást igénylők.
A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója szerint jó lehetőség ez a kkv-szektor termelő tagjainak, de ne érje őket váratlanul a meglehetősen szigorú pontozás. Essősy Zsombor a Világgazdaságnak kifejtette: azok a cégek, amelyek azzal szembesülnek az értékelés végén, hogy a maximális 100 pontból az 50-et sem érték el, B tervként igényelhetnek kombinált terméket, mely konstrukcióban támogatott hitelfelvételhez kötik a vissza nem térítendő támogatás folyósítását.
A szakértő szerint a kombinált termék egyébként is egyre nagyobb hangsúlyt kap az uniós támogatások között, 2017-ben már a 80-90 százalékát is kiteheti az összes fejlesztési forrásnak.
A szigorú feltételek közül kiemelte, hogy budapesti és Pest megyei cégek eleve nem állhatnak rajthoz, a vidéki termelő vállalkozások közül a fémipar, a nyomdaipar, az elektromechanika szereplőire, illetve a gépgyártók fokozott érdeklődésére lehet számítani.
A MAPI első embere szerint némileg módosulhatnak a feltételek, de a létszám- vagy árbevétel-növelésre tett jövőbeni vállalásokért nem járnak pluszpontok. Helyettük a lezárt évek pénzügyi mutatói lesznek mérvadók, így az üzemi eredmény aránya a mérlegfőösszeghez, illetve a saját tőke aránya a projektmérethez viszonyítva.
Essősy szerint örömteli, hogy az egy főre jutó hozzáadott érték is fontos bírálati szempont. Ez egyrészt afelé mutat, hogy a lehető leghatékonyabban működő kkv-k jussanak forráshoz, másrészt a komplett hazai cégkultúrát helyes irányba kormányozhatja. Az viszont igen szigorú eszköze a kiválasztásnak, ahogyan a pályázó vállalkozásokat alapításuk szerint megkülönböztetik.
Míg a legalább öt lezárt üzleti évvel rendelkező cég hét pontot kap, addig a kettő és öt év közötti négyet, a két évnél fiatalabbak pedig egyet sem. Ennek a jelentősége azonban eltörpül amellett, hogy ugyancsak lényegi kérdés, szinkronban van-e a cégmérettel a projekt mérete. Vagyis az adott mikro-, kis- vagy középvállalkozás árbevételéhez képest ne legyen se túl kicsi, se túl nagy a tervezett beruházás összértéke.
Példaként elmondta, egy 100 millió forintos éves forgalommal rendelkező kkv ne akarja 200 milliós projektbe vágni a fejszéjét, de a kétmilliárdos bevételt elkönyvelő se 30-40 millió forintos fejlesztésbe fogjon.
Túljelentkezés is lehet
A január 25-én induló pályázatokon a beadványokat első körben február 28-ig fogadják be. A várható nagyszámú túligénylés miatt ugyanakkor könnyen lehet, hogy mindkét felhívást felfüggesztik február végével.
