BUX 41,248.02
-0.02%
BUMIX 3,923.59
-0.63%
CETOP20 1,919.28
-0.06%
OTP 10,505
+1.99%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.82%
-0.80%
ZWACK 17,200
+0.29%
0.00%
ANY 1,635
+2.83%
RABA 1,155
-2.53%
-0.44%
+3.13%
-3.05%
-0.46%
OPUS 193.6
+0.83%
+12.58%
-1.72%
0.00%
-2.51%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,800
-0.99%
+0.50%
ALTEO 2,350
+0.86%
-6.09%
-3.92%
EHEP 1,600
+23.55%
+2.94%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.81%
-8.11%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
+0.94%
-0.75%
-1.44%
-1.41%
-0.31%
-3.35%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
-5.98%
NAP 1,218
-0.65%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Donald Trump már az adócsatára készül

A választások óta legrosszabb hetét zárta a mindeddig lelkes Wall Street, mert a betegbiztosítási rendszer átalakítására tett republikánus kísérlet kudarcba fulladt, s félő, hogy Donald Trump többi ígérete is erre a sorsra jut

Beláthatatlan következményekkel járó vereséget szenvedett Donald Trump amerikai elnök péntek este, amikor a megfizethető egészségügyi ellátásról szóló törvény (Affordable Care Act – ACA), azaz az Obamacare hatályon kívül helyezését, a kampány egyik legfontosabb ígéretét a republikánus többség belső megosztottsága miatt levették a napirendről, vagyis egyelőre marad minden a régiben. A demokraták egységesen elutasították a szándékot, a 435 fős képviselőházban a 237 republikánusból pedig legalább 33-an ellenezték, így nem gyűlt össze elég szavazat. A Wall Street-i befektetőket a fejlemény azért zavarta meg, mert az ACA megszüntetésének és egy másik betegbiztosítási séma kidolgozásának az egyik oka éppen az volt, hogy fiskális mozgásteret teremtsenek a társasági és a személyi jövedelemadók csökkentésének, aminek célja viszont a gazdasági növekedés serkentése lenne. A választások óta legrosszabb hetét könyvelte el a Wall Street, ám ennél súlyosabb kérdéseket vet fel, hogy az önmagát az alku művészének tartó Donald Trump miért nem tudta áthidalni a pártja jobb- és baloldala között egyre mélyülő szakadékot. A csatából megerősödve került ki az ACA teljes eltörlését követelő ultrakonzervatív Szabadság csoport, s kiderült, hogy a balszárny is kész szembeszállni a pártvezetéssel. Igaz, a szavazók üzenetekkel bombázták őket, hogy voksoljanak nemmel a Paul Ryan képviselőházi elnök nevéhez fűződő új tervezetre. A Quinnipiac Egyetem felmérése pedig azt tartalmazta, hogy az amerikaiaknak csak 17 százaléka támogatja az Obamacare megszüntetését, miközben 56 százalék ragaszkodna hozzá. S minthogy jövő ősszel megint törvényhozási választásokat tartanak, egyes köztársasági képviselők úgy vélték, ha az új tervezetet megtorpedózzák, megóvják a Republikánus Pártot egy óriási vereségtől.

A 2009-ben bevezetett ACA az évi 200 ezer dollárnál több jövedelemmel rendelkezők adóját emelte, s abból finanszírozta az alacsony és közepes jövedelműek támogatását, hogy betegbiztosítást vásárolhassanak abban az államban, amelyben élnek. S hogy megfizethetővé tegyék, adójóváírással korlátozták a díjemelkedés hatását, illetve kötelezővé tették a fiatalok számára is a rendszert, hogy biztosítási közösség jöjjön létre. A szegények ellátását szolgáló Medicaid szövetségi rendszert pedig kibővítették. A republikánusoknak hét évük volt arra, hogy a szerintük túlzott állami beavatkozás és esetleg jogosultsággá váló adótámogatás helyett új elképzelésekkel álljanak elő, de rögtönzésekkel teli vita vette kezdetét az őszi választási győzelmük után. A terv azért bukott meg, mert a tehetősekre kivetett adót nagymértékben csökkentették volna, de a rászorulók támogatásával együtt. A pártatlan Kongresszusi Költségvetési Iroda ebben a hónapban az első és a sebtében módosított második tervről is kimutatta, hogy egy év alatt 14 millió, tíz év alatt 24 millió ember veszítené el a biztosítását, s különösen azokban a munkások lakta körzetekben, ahol Trump ősszel nagy fölénnyel győzött.

A konzervatívokat aggasztotta az is, hogy Ryan első tervezete tíz év alatt 337 milliárd dollárt spórolt volna meg az államkasszának, de a második – amelyet a párton belüli lázadás miatt kellett bemutatni – csak 150 milliárdot. Az adóreformhoz viszont mozgástérre lenne szükség. S Trump a hét végén bejelentette, a vereség ellenére azonnal indul az adócsatába. A vitatott határkiigazítási adóból tíz év alatt ezermilliárd dollár folyna be, de emelkednének az importárak. Ebből a bevételből a társasági adót 35-ről 20 százalékra lehetne levinni. A személyi jövedelmek esetében a jelenlegi hét kulcs háromra csökkenne, és a legmagasabb 39,6-ről 33 százalékra ereszkedne. Trump hat hete azt ígérte, hogy két-három héten belül „csodás” tervet mutat be. Máris késésben van.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek