Ára lesz a kormányfő kimentésének, de az adósság csak dagad Európa második legnagyobb gazdaságában
A francia szocialisták megmentették Sébastien Lecornu kormányfőt a biztos bukástól azzal, hogy nem voksolnak ellene a csütörtökre tervezett bizalmi szavazáson, a gazdagok azonban nem kerültek ki a párt célkeresztjéből. Olivier Faure, a párt főtitkára szerdán megerősítette, hogy a költségvetési bevételek növelése céljából megpróbálják elfogadtatni a vagyonadót a kabinettel és a törvényhozással. A jövő évi francia költségvetés tervezete még kidolgozás alatt van, sok mindent nem lehet tudni a tervekről.
Az azonban biztos, hogy az új kormánynak nem csupán a bevételeket kellene növelnie, hanem a kiadásokat is lényegesen meg kellene vágnia a deficit csökkentése érdekében. Erre figyelmeztetett a Bloomberg TV-nek adott interjúban Francois Villeroy de Galhau is. „A megoldás nagy része a kiadási oldalon keresendő. Egy része az adóoldalon is megtalálható lehet” – mondta a francia jegybank elnöke.
A francia költségvetés tervezete nem tartalmazza a Zucman-adót
Bár azzal nagyrészt mindenki egyetért, hogy szükség van a költségvetés helyrepofozására, egyelőre nem sikerült politikai konszenzust kialakítani azzal kapcsolatban, miképpen valósítsák meg a célt.
A második esélyt kapó Lecornu jelenlegi költségvetési javaslata több intézkedést is tartalmaz a bevételek növelésére:
- a leggazdagabbak adóterheinek emelését,
- a nagyvállalatok nyereségére kivetett különadó fenntartást,
- bizonyos adókedvezmények korlátozását,
- valamint a jövedelemadó és a társadalombiztosítási adó sávjainak befagyasztását az infláció ellenére.
A Gabriel Zucman közgazdászról elnevezett vagyonadót azonban nem tartalmazza; az legalább 2 százalékos adót vetne ki a százmillió eurónál nagyobb vagyonnal rendelkező magánszemélyekre.
A szocialisták ezen akarnak változtatni, és bevetetni azt a költségvetésbe. Boris Vallaud képviselő figyelmeztette a kormányfőt, hogy már azzal is kockázatot vállaltak, hogy hagyják folytatódni a vitát a büdzséről.
Képesek vagyunk a kompromisszumra – de arra is, hogy megbuktassuk a kormányt
– idézte a szavait a France24 internetes oldala.
A védelmi kiadásokat biztosan nem csökkentik
A Le Monde összefoglalója szerint továbbra is homályos, hogyan tervezik csökkenteni a kiadásokat, mert a tervezet csak 2000 köztisztviselői álláshely megszüntetését írja elő.
A védelmi kiadásokat biztosan nem fogják csökkenteni, a korábbi védelmi miniszter, Lecornu megerősítette, hogy
a katonai költségvetés megígért 6,7 milliárd eurós növelése „elengedhetetlen”.
A nyugdíjreform felfüggesztése jövőre 400, 2027-ben pedig 1,8 milliárd euróba kerül majd. „A felfüggesztését pénzügyileg kompenzálni kell, többek között megtakarítási intézkedésekkel, nem járhat nagyobb hiány kialakulásával” – idézte a Reuters Lecornut.
A nyugdíjreform Emmanuel Macron elnök egyik legfőbb politikája volt, amelyet 2023-ban hónapokig tartó utcai tüntetések után szavazás nélkül erőltettek át a parlamentben. A reform fokozatosan emeli a teljes nyugdíjra jogosult munkavállalók nyugdíjkorhatárát 62 évről 64 évre.
Tovább halmozzák a már így is rekord magas államadósságot
Nem lehet egyelőre tudni, hogy mi lesz így a deficittel, amely az egyik legmagasabb Európában és az egyre növekvő államadóssággal , amely a második negyedévben elérte a GDP 115,6 százalékát.
Lecornu közvetlen elődje, Francois Bayrou a saját költségvetési tervezetében 44 milliárd eurós kiadáscsökkentést irányzott elő, a hiányt pedig a GDP 5,4 százalékáról 4,6 százalékra akarta leszorítani jövőre.
A jelenlegi kormány kevésbé ambiciózus, a költségvetési deficitet a GDP 4,7-5 százalékára tervezi a 2023-as 5,4 és a 2024-es 5,8 százalék után.
Az adósságkezeléséért felelős ügynökség, az Agence France Trésor előrejelzése szerint
Franciaország 2026-ban rekordösszegű, 310 milliárd eurós hitelt kíván felvenni
a piacokról a költségvetési hiány finanszírozására és a lejáró adósság refinanszírozására.
Ez az összeg a GDP 10,1 százalékát fogja kitenni 2026-ban, ami az ideihez képest változatlan arány, és alacsonyabb a koronavírus-válságot hozó 2020-as évben elért 11,2 százalékos csúcsnál.
