Éger: hiányzik évi hétszázmilliárd
Nem kaptam még semmilyen visszajelzést a miniszterelnöktől a levelemre, de Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere már jelezte, hogy talán áprilisban tudunk találkozni – mondta Éger István lapunknak. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke már októberben jelezte, hogy szeretne találkozni a miniszterrel.
„Szerencsétlennek tartom, hogy az idei költségvetésben 40 milliárd forint van a szuperkórház céljára elkülönítve, de még a kiviteli tervpályázatáról sem hallunk semmit, holott ebből a pénzből már az alapkövet is le kellett volna tenni” – mondta a projektről. A szuperkórház az egészségügyi kormányzat szerint megoldható a hazai orvoshiány ellenére úgy, hogy az orvosokat átcsoportosítják a működő kórházakból. Éger István viszont azt mondta, „hiszem, ha látom,” hogy új orvosok nélkül is működnek majd az új centrumok. Az a gond, hogy nincs elég határozott szakmapolitikai elképzelés és döntés. A politika nem olyan bátor, hogy felvállalja és megmondja, konkrétan hol lesznek az új kórházak, és hol jelennek meg a dózerek – tette hozzá Éger István.
Sajnos ma Budapesten több olyan kórház van, amelynek a szakértő szerint nincs létjogosultsága. Éger botrányosnak tartja, hogy a 21. században egy európai fővárosban van még olyan aktív betegellátást folytató intézmény, amelyikben nem teljes a képalkotó diagnosztikai háttér, magyarul nincs benne CT meg MR. A mentősök a beteggel furikáznak a fővárosi csúcsforgalomban, hogy valahol csináljanak CT-t egy agyvérzésen átesett betegről.
Az egészségügyi kormányzat 500 millió forinttal több pénzt szán az évek óta tartósan üresen álló 300 háziorvosi praxisra, erre reagálva a MOK elnöke azt mondta, a régóta üresen álló praxisok nem fognak elfogyni, mégpedig azért, mert a fiatal orvosok nem buták, és nem vásárolnak meg egy „veszteséges boltot”.
A háziorvosi praxisokra Éger István szerint mindegy, hogy egyszeri 10 vagy 20 millió forintot adnak. Nem azért betöltetlen az adott praxis, mert eddig nem adtak rá pénzt, hanem azért, mert a mindennapjaiban nem tudja eltartani a benne dolgozókat. Példaként említette, hogy egy szakorvos fizetése most a kórházakban körülbelül bruttó 500 ezer forint, ezzel szemben a praxisok átlagos havi bevétele 1,1 millió forint. Ha az orvos a praxisban is kifizetné magának a bruttó félmillió forintot, a nővérnek a 240 ezret, egy írnoknak a 180 ezer forintot, valamint a bérek összes közterhét, az el is vinné csaknem a teljes bevételt. Éger István szerint a megoldás az lenne, ha nagyon gyorsan, legalább háromszor plusz 20 milliárd forintot adnának a praxisoknak azért, hogy ne legyen még több üresen álló orvosi rendelő Magyarországon.
Tavaly 45 milliárdot fordítottak a kórházak adósságrendezésre, de a MOK elnöke szerint erre idén is szükség lesz. Napi szinten nem merik elmondani, hogy továbbra is elégtelenek a körülmények a kórházakban. „Lehet, hogy szép a kórház, de nem lehet bekapcsolni a légkondicionálót a műtőben, mert az már túl drága” – beszélt a működési nehézségekről.
Közgazdasági tanulmányok tömkelege bizonyítja, hogy mennyit kell fordítani egy adott ország egészségügyére. Magyarországon évről évre minimum 600-700 milliárddal kevesebbet költenek gyógyításra. A V4-ek átlagától képest ez GDP-arányosan 2 százalékkal marad el – emelte ki Éger. Ennél még nagyobb a lemaradás az EU-átlaghoz képest, körülbelül 4 százalék. „Ehhez képest Magyarország csodaszámba megy, mert mindezek dacára még mindig van egy viszonylagosan működő egészségügyünk.”
Beruházás és béremelés
A kormány az ápolók bérét 2016 és 2019 között 65 százalékkal emeli – közölte a Fidesz-frakció sajtóosztálya. Kiemelték: a Fidesz kormányzása óta 500 milliárdos fejlesztés és 400 milliárd forint értékű bérfejlesztés valósult meg az egészségügyben. Az ápolók bérfejlesztése mellett, a szakorvosok és a kórházi szakgyógyszerészek fizetése két év alatt 207 ezer forinttal nő. (VG)
