Egyelőre semmi nem tud enyhíteni a Varga Mihály vezette MNB szigorán
„Biztosan kizárható, hogy meglepetést okoz a jegybank, ismét kamattartásról fognak dönteni, mivel sem a külső, sem a belső folyamatok nem teszik egyelőre lehetővé a kamatvágást” – mondta a Világgazdaságnak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. Jövő kedden tartja a kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. A jegybank tavaly október óta szünetelteti a kamatvágásokat a turbulens pénzpiaci környezetre és a hazai inflációs folyamatokra hivatkozva. Ha most sem lazít az MNB , akkor ez lehet a tizedik egymást követő hónap, amikor nem nyúlt a 6,5 százalékon lévő alapkamathoz.
Jegybank: hiába a pozitív nemzetközi hangulat, az infláció még mindig gond
Varga Zoltán szerint ami továbbra is óvatosságra intheti az MNB-t, az a pénzromlás mértéke. Az éves bázison számított infláció júniusban tovább emelkedett, 4,6 százalékra, tehát még távolodott is a jegybank 4 százalékos toleranciasávjától.
A nemzetközi befektetői hangulat pozitív, ugyanakkor továbbra is fennáll a bizonytalanság az Egyesült Államok vámpolitikája miatt
– hívta fel rá a figyelmet az elemző, aki szerint ugyan állja a sarat a forint, és ez egy fontos szempont lesz a következő kamatvágás előtt, de ennek még nem jött el az ideje. „Várakozásom szerint a negyedik negyedévben kerülhet sor egy kamatvágásra, amennyiben akkor a feltételek adottak lesznek hozzá” – mondta Varga Zoltán.
Tovább erősödhet a forint a kamattartás hírére
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza sem számít nagy meglepetésre, szerinte a jegybank monetáris politikájának lazítására
- a jelenlegi infláció,
- a jövőben várható infláció és
- a kockázati tényezők alakulása miatt sincs tér.
A legutóbbi inflációs adat 4,6 százalék volt úgy, hogy a kormányzat árrésstoppokkal, illetve ágazati megállapodásokkal fékezte az inflációt, ezek nélkül valahol 6 százalék körül lett volna. Mindenesetre a következő hónapokban az inflációs mutató a bázishatások miatt csökkenni fog, de várhatóan a jegybanki célsáv teteje körül, kicsit afölött alakul majd.
Az elemző arra számít, hogy a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály ismét elmondja, hogy az alapkamat a következő időszakban nem változik, erre pedig a kamatcsökkentési várakozások egy időre kiárazódnak, a forint pedig egy kicsit erősödik.
A hazai fizetőeszköz értéke az elmúlt időszakban stabilan alakult, egy kicsit még erősödött is. Mostanában nagyjából a 400-as szint környékén mozog az árfolyam, ez a szint azonban még nem elég erős ahhoz, hogy az inflációt fékezze, így ez önmagában lazítást nem indokol. A közgazdász szerint a kérdés inkább az, hogy mi az a szint, ahol a jegybanknak már zavaró lehet az erős forint.
A 390 feletti szint még biztosan nem ilyen, attól meg, hogy tartósan ez alá kerüljön az árfolyam, egyelőre nem tartok. Ugyanakkor egy váratlan kamatvágás lejtőre küldhetné a forintot, márpedig az új jegybanki vezetés láthatóan törekszik a kiszámítható, stabil árfolyam elérésére és fenntartására
– hangsúlyozta az elemző, hozzátette: az MNB biztosan nem akar meglepetést okozni, sokkal inkább a célja a kiszámítható, fegyelmezett monetáris politika, mivel ezzel tudja leginkább stabilan tartani az árfolyamot.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy több tényező is a lazítás ellen hat. Ezek között említette az infláció mellett a vámháborút, az amerikai kamatcsökkentési várakozások mérséklődését, illetve a szeptemberben induló Otthon Start Programot, amely szerinte a költségvetési élénkítésen keresztül csökkenti a jegybank mozgásterét. Viszont a lazább monetáris politika irányába mutat a lengyel jegybank 25 bázispontos kamatcsökkentése július elején, illetve az Irán és Izrael közötti háború elcsendesedése.
A Feden sok múlik, de idén már nem lesz több kamatvágás idehaza
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy látja, hogy a Fed lazítása (illetve ennek beépülése a várakozásokba) mindenképpen segítség lenne az MNB számára:
- egyrészt gyengítené a dollárt, ami erősítőleg hat a forintra,
- másrészt pedig növelné a kamatelőnyünket, ami szintén erősebb forinthoz vezetne.
Ennek azonban csökken az esélye az elmúlt hetekben. Míg korábban még két kamatcsökkentést várt a piac a Fedtől idénre, úgy a vámok erősödésével és az inflációs hatásokkal ez fokozatosan kiárazódik, így kérdés, lesz-e bármekkora lazítás az Egyesült Államokban az idén, vagy tud-e a Fed ellenállni a Trump irányából érkező lazítási nyomásnak.
Mindezek alapján Regős úgy véli, hogy a magyar monetáris politika az irányadó rátát legkorábban jövőre csökkentheti.
Ehhez két dolognak kell teljesülnie: egyrészt az aktuális infláció a jegybanki célsávban (vagy még inkább a cél közelében) legyen, másrészt pedig az inflációs kilátások is e körül alakuljanak. „Ez utóbbi egyelőre a láthatáron sincs, tekintettel arra, hogy az árrésstopokat egyszer ki kell vezetni, várakozásaim szerint erre a jövő év közepén kerülhet sor, ez pedig az ágazati megállapodások lejárásával együtt egy nagyjából 1,5 százalékpontos lökést ad az inflációnak” – figyelmeztetett az elemző, aki szerint a forint növekvő stabilitása mindenképpen jó hír, és kedvező a gazdaság számára, ami az infláció leküzdésében is nagy segítség lehet az MNB-nek.
