BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Hidrogén: az arany olcsóbb lehet mint a zöld, ráadásul nekünk is van belőle  

A geológiai eredetű, úgynevezett aranyhidrogén a magyarországi földkéregben is jelen van. Bár egyelőre nincsenek róla validált adatok, az máris bizton állítható, hogy bányászatának költségei jóval alacsonyabbak a zöldhidrogén – vagyis a szén-dioxid-kibocsátás nélküli – előállításának fajlagos költségeinél. 

A fosszilis energiától való ódzkodás ráirányítja a figyelmet a hidrogén intenzívebb felhasználására, nemcsak energiahordozóként, de úgy is, mint a villamos energia tárolásának, gáz halmazállapotban történő szállításának egyik alternatívájára. 

hidrogén
Hidrogénszállító csővezeték Németországban – a jövő energiája? / Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Jelenleg azonban ez a megoldás igen drága, így nem meglepő, hogy a világon sehol nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű hidrogén. Különösen szűkös a kínálat a zöld-, vagyis megújulóenergia-alapon termelt és szén-dioxid-kibocsátás nélkül előállított formájából. A kutatók ezért úgy vélik, a geológiai eredetű, geológiai formákban dúsuló, úgynevezett fehér vagy aranyhidrogén nagyban hozzájárulhat a jövő hidrogéngazdaságának fejlődéséhez. 

A fosszilisek költségelőnye befoghatatlannak látszik 

A Miskolci Egyetem/ME/ME Bányászat és Energia Intézetének igazgatója, Szunyog István egyetemi docens szerint sem a világ egészére nézve, sem pedig a Magyarország alatt található mennyiségről nincsenek még validált adatok, mint ahogy arról sincsenek megbízható becslések, hogy milyen befektetéssel lehetne ezt a kincset a felszínre hozni. Az viszont valószínűsíthető, hogy a bányászat költségei jócskán elmaradnak a vízbontásos technológiával előállítható zöldhidrogén termelési ráfordításaitól.

Magyarországon a kardoskúti Akvamarin projekt keretében indult el a zöldhidrogén-termelés, az ott működő elektrolizáló (vízbontó) kapacitása 2 megawatt, de  Szunyog István tájékoztatása szerint további műszaki megoldások fejlesztése is napirenden van. 

Ezek a termelés mellett a föld alatti tárolással és a csővezetékes szállítással is összefüggenek, és 

  • a Miskolci Egyetem mellett 
  • a Debreceni Egyetem, 
  • a Pannon Egyetem és 
  • a BME is részt vesz bennük. 

Idén a Mol is üzembe helyezett egy zöldhidrogén-előállító üzemet Százhalombattán, ennek teljesítménye 10 megawatt. Folyik a próbaüzem a Bükkábrányi Energiaparkban is, amelynek sikeres lezárását követően az ottani napelemmel működő elektrolizáló további egy megawatt teljesítménnyel növeli a magyarországi zöldhidrogén-termelést.  

Ezekkel a kapacitásokkal azonban a 8,6 milliárd köbméter körül alakuló, éves hazai földgázfogyasztásnak alig pár tized százalékát lehetne kiváltani. 

Még a kék-, vagyis az ipari hidrogéntermelés során keletkező szén-dioxid „megfogása” mellett előállított hidrogén hasznosítása esetén is jócskán 1 százalék alatt maradó hidrogénmennyiség rendelkezésre állásával lehet számolni. 

Mikor jöhet el a hidrogén térhódítása?

Nem sokkal kedvezőbb a helyzet a világgazdaság más szereplőinél sem: jelenleg a földgáz-hidrogén hasznosítás arány sehol nem haladja meg az 1 százalékot, így egyelőre nehéz megjósolni, mikor lehet a hidrogénnek számottevő gazdasági szerepe. Az ME kutatói szerint 

a hidrogén egyelőre nem versenyképes a szénhidrogénekkel szemben, mivel az ipari hidrogén (szürkehidrogén) előállításához földgáz kell, a folyamat során keletkező szén-dioxid elvezetése, s ilyen módon a kékhidrogén előállítása pedig csak tovább növeli a költségeket. 

A vízbontással előállítható zöldhidrogén költségei pedig még ennél is magasabbak – igaz, ezen a területen a megújuló energiák használata, újabb műszaki megoldások alkalmazása hozhat olyan megtakarítást, amivel a termelési költségek csökkenthetők. 

Nem elég klímabarát, de még mindig bőven van belőle 

 Az üvegházhatás kialakulásához, illetve a klímaváltozáshoz a tudomány mai állása szerint a fosszilis energiahordozók nagyban hozzájárulnak, ez kétségkívül hordoz kockázatokat. Attól viszont Szunyog István szerint egyelőre biztosan nem kell tartani, hogy a fosszilis készletek kimerülése miatt kellene felgyorsítani a megújulókból származó energia nagyobb mértékű rendszerbe állítását. „Ahogy haladunk előre az időben, azt látjuk, hogy ugyan fokozatosan nő a fosszilis energiahordozók felhasználása, ám a megkutatott és bizonyított készletek legalább ugyanilyen ütemben nőnek.”

Tehát gyakorlatilag nem azt tapasztaljuk, hogy nő a kereslet, és csökkennek a bizonyított készletek, hanem azt tapasztaljuk, hogy nő a kereslet, és a bizonyított készletek is nőnek. 

„Ezzel együtt tehát az én véleményem szerint még hosszú évtizedekre elegendő fosszilis energiahordozó lesz, még akkor is, ha nő a kereslet iránta világszinten. És ez ma valóban a legolcsóbb olyan energiahordozó, amit energia előállítására, közlekedésre az emberiség használni tud” – mondta a kutató.  

Milliárdtonnás kincsesláda a talpunk alatt 

Bár a hidrogén részarányát az energiamixben hosszú távon is csak 10-15 százalékra becsülik, a környezetvédelmi megfontolások – no meg a földgáz és az olaj kitermelési és szállítási költségeinek elképesztő emelkedése – miatt az aranyhidrogén tömeges kitermelése akár áttörést is hozhat. Dobó Zsolt, az ME Energia-, Kerámia- és Polimertechnológiai Intézet kutatója szerint ez a hidrogén elterjedését és térhódítását jelentősen gyorsíthatja. 

Ezt vizionálják például azok az amerikai kutatók, akik Minnesota egy felhagyott vasbányájában észleltek hidrogénszivárgást. Szerintük akár több tízmilliárd (!) tonnát is rejthet a földkéreg, a Nebraskában hidrogénkutat fúró vállalkozás szakértői pedig úgy vélik, ebből 10 százalékot hatékonyan ki is lehetne termelni. „Rengeteg természetes hidrogén van a föld alatt, csak ki kellene termelnünk” – írja a Greenergy Market. A termelés költségei alacsonyak: 

  • a zöldhidrogén-előállítás 4-5, 
  • a szürkehidrogén-termelés kilónkénti 2 dolláros költségével szemben 
  • akár 0,5 dolláros áron is felszínre lehetne hozni. 

Hidrogénvölgy a Bükkben  

A hidrogénkitermelés és -hasznosítás kérdései erősen napirenden vannak Miskolcon is, ugyanis a város mellett az egyetem is esélyesnek látja, hogy a térségben jöjjön létre az ország első hidrogénvölgye. A város pilotprojektként a tömegközlekedést zöldítené hidrogénbuszflotta létrehozásával, amire közvetlenül az EU-tól szeretnének erre dedikált forrásokat. 

Az ME számításai szerint a leghatékonyabb megoldáshoz Miskolcra vagy közvetlen vonzáskörzetébe kellene egy új elektrolizálót telepíteni, s mellé akkora felszíni tárolókapacitást kialakítani, ami lehetővé teszi, hogy 

egyetlen éjszaka alatt megtankolják a buszflottát. 

A fejlesztés természetesen teljesen új buszok beszerzésével is járna. A jelenlegi flotta jórészt földgázalapú, ami robbanómotoros hajtást jelent, szemben a hidrogéntechnológián alapuló megoldással, amikor is valójában villanymotorok viszik előre a járművet, ám a szükséges elektromos áramot hidrogénnel működő tüzelőanyag-cella állítja elő.  

A földgázvezetékeket sem kell elfelejteni 

Bencs Péter egyetemi docens, az ME Energetikai és Vegyipari Gépészeti Intézet kutatója szerint a hidrogén iránti érdeklődést Európában tovább fűti, hogy míg 

a megújuló energiák jelentős része északon keletkezik, addig az ipar délen igényelné azokat. 

Különösen így van ez Németországban, ahol a Ruhr-vidéknek szüksége lenne az északon megtermelődő energiára. Kézenfekvő megoldásnak tűnhet a közvetlen villamos hálózatba táplálás – ám ez, amint azt számos haváriahelyzet is bizonyítja, meglehetősen borsos árú hálózatfejlesztés nélkül veszélyezteti az ellátás biztonságot. 

Jó megoldás lehet a hidrogén formájában történő tárolás és szállítás – ez az energia valóban zöld lenne, hiszen megújuló energiák felhasználásával állna elő – azonban a szállítás ebben az esetben is gond, mivel 

tiszta hidrogén szállítására alkalmas gázvezetékek ugyancsak nem állnak rendelkezésre. 

Kivétel persze van, Európa északi részein megkezdték a hidrogénszállításra alkalmas vezetékrendszer kiépítését, és Magyarországon – Mosonmagyaróvár környékén – is van olyan rendszer, amely erre alkalmas. 

A világ más tájain folyó kutatásokkal összhangban az ME eredményei is azt igazolják, hogy tiszta hidrogén szállítására teljesen új vezetékrendszert kellene kiépíteni, amihez speciális acélból kellene csöveket gyártani. 

Más a helyzet abban az esetben, ha a hidrogén földgázhoz keverve jelenik meg a vezetékekben, a keverési arány pedig néhány százalék. Ebben az esetben 

kisebb átalakításokkal alkalmas lehet a jelenleg földben lévő vezetékrendszer is a szállításra. 

Erre vonatkozó kutatások ugyancsak folynak a Miskolci Egyetemen, és egyelőre azt találták, hogy néhány százalék hidrogén jelenléte nem okoz kimutatható változásokat még 30-40 éves csővezetékek esetében sem. 

Az EU direktívái szerint a keverési arány akár a 20 százalék hidrogénarányt is elérheti majd a földgázvezetékben, erre a terhelésre nézve további vizsgálatok folynak. E kérdés azért nagyon lényeges, mert a hidrogén önmagában szerkezeti változásokat idézhet elő a különböző anyagokban, és a földgázra beszabályozott gázkészülékeknek is van egy gázminőségi toleranciahatára.  

Ipari területeken is felhasználható a hidrogén 

Nem egyetemi-, hanem ipari területeken folynak már olyan kutatások is, amelyek e 20 százalékos keverési arányú gáz kombinált ciklusú erőművekre gyakorolt hatását nézik, az pedig már gyakorlat, hogy az újabb turbinákat úgy tervezik, hogy a 20 százalék alatti keverési arányú gázzal is jól működjenek. 

Lényegi kérdésnek mutatkozik, hogy mivel a hidrogén térfogatra vetített energiatartalma mindössze egyharmada a földgázénak, nem jár-e rosszul a fogyasztó, ha ez a gáz is megjelenik az ipari felhasználóknál, háztartásoknál. A szakértők szerint ettől nem kell tartani, hiszen nem köbméterért, hanem a ténylegesen felhasznált földgázban rejlő energiatartalom után fizetünk. 

Az persze más kérdés, hogyan fog megtérülni a szolgáltatónak, ha a földgáznál jóval drágábban előállított hidrogént is befogad majd az energiamixébe.

Jön a zöldtégla?

A világ vezető téglagyártójának számító Wienerberger is szeretné zöldíteni a gyártását, így érdeklődik a hidrogén iránt, k+f partnerként pedig a Miskolci Egyetem felé fordult. Az átálláshoz szükséges infrastruktúra egyes elemeit az egyetem laborjaiban is tesztelik, de valós ipari körülmények között is zajlanak kísérletek, amelyeket elsősorban a tiszavasvári gyáregységben végeznek. 

Dobó Zsolt tájékoztatása szerint most ott tartanak, hogy 

minden nyolcadik tégla zölddé tehető, vagyis földgáz helyett hidrogén felhasználásával készülhet el. 

A rövid távú következő cél pedig az, hogy minden második téglára vonatkozóan ez igaz legyen, ehhez pedig már minden technológiai és fejlesztési akadály elhárult. Hosszú távú cél pedig természetesen a teljes átállás lenne. 

 

 

 

  

  

 

 

 

 

 

 

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.