Kamatemelést várnak Amerikában a befektetők

Mozgalmas hét elé néznek a piacok, a csendes hétfő után naponta fontos makroadatok érkeznek, de a hét legnagyobb eseménye a szerdai amerikai kamatdöntés és a szintén aznapra kiírt holland választás lesz. Minden jel arra utal, hogy a Fed szigorít kamatpolitikáján. A korábbi olajár-emelkedésből fakadó bázishatások és a szolgáltatások árának emelkedése miatt a januári 2,5 százalékról 2,8 százalékra emelkedhetett az infláció februárban, ami már bőven a Fed inflációs célja felett van, ráadásul a maginfláció már 15 hónapja 2 százalék felett áll.

Az előző kamatdöntő ülésen a Fed még Trump elnök gazdasági programját, illetve annak időzítését emelte ki kockázati tényezőként, amely érdemi hatást gyakorolhat az inflációra. Azóta kiderült, hogy a program legfontosabb elemei 2018 elején léphetnek életbe, az infláció lassan a 3 százalékot súrolja, míg a feszes munkaerőpiaci kondíciók már az emelkedő bérdinamikában kezdenek lecsapódni. Februárban a bérek 2,6 százalékkal emelkedtek.

A fentiek miatt a Fed elnöke két héttel ezelőtt egy bizottsági meghallgatáson már a márciusi kamatemelésre kezdte el felkészíteni a piacokat, ennek hatására a korábbi 45-50 százalék helyett már 90 százalékos valószínűséggel árazzák a kamatemelést. Idén a Fed három kamatemelést tervez, a frissített prognózisban fontos lesz figyelni, hogy mennyivel emeli meg a Fed a kamatvárakozását. Ez erősítheti a dollárt és növelheti a kötvényhozamokat – véli Módos Dániel, az OTP bank makroelemzője.

Az Európai Unió jövőjére nézve is igen fontos nap lesz a szerdai, hiszen Hollandiában parlamenti választást tartanak. A jelenleg hatalmon lévő két párt (VVD, PvdA) népszerűsége az utóbbi időben kevesebb mint felére csökkent, így egy újabb általuk alkotott koalíció aligha lenne elég a kormányzáshoz. A kormányalakításhoz 150 mandátumból 76 megszerzésére van szükség. A legfrissebb előrejelzések szerint az egyik legtöbb mandátum várományosa a Geert Wilders vezette Szabadságpárt (PVV), ám az ő támogatottságuk sem elegendő az önálló kormányalakításhoz, így a legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy kik alkotják majd a jelenlegi előrejelzések alapján akár négypárti együttműködést. A választáson induló valamennyi politikai párt kijelentette, hogy nem áll szándékában koalícióra lépni a Szabadságpárttal.

Wilders iszlámellenes és euroszkeptikus retorikája illeszkedik a Brexit-népszavazás eredményéhez, valamint Marine Le Pen jó szerepléséhez a francia elnökválasztási kampányban. Amennyiben a Geert Wilders által képviselt értékek előtérbe kerülnek Hollandiában, az komoly feszültségeket okozhat az Európai Unió egyébként is igen törékenynek tűnő egységében – figyelmeztet Váradi Beáta, az OTP elemzője.