Megugró növekedést várnak az elemzők
Tavaly lassult a magyar gazdaság, és a régióban a leggyengébb növekedési ütemet produkálta. Ám idén megkettőződhet, négy százalék fölé kerülhet az iram, ahogy újra érkeznek a múlt évben elapadt uniós források, és ahogy a jövőre esedékes választások előtt „kiengedőbb” költségvetési és jövedelempolitika valósul meg – áll a Pénzügykutató Zrt. tegnap közzétett előrejelzésében. A prognózis szerint az államháztartási hiány nem éri el ugyan a 3 százalékos GDP-arányos plafont, de a tavalyinál érdemben magasabb lehet.
2016-ban drámai mértékben, húsz százalékkal estek vissza a beruházások, és az alacsony bázis miatt idén 16 százalékos növekmény várható, köszönhetően az uniós alapokból érkező pénzek meglódulásának. A Pénzügykutató elemzői szerint azonban a foglalkoztatás bővülésére építő növekedésnek gátat szab a megfelelő képzettségű munkaerő hiánya és az, hogy a társaságok önállóan nem fejlesztenek, az éven túli vállalati hitelek stagnálnak. A magyar gazdaság versenyképessége ilyen körülmények között nem javul, főként a humántőke-befektetések elmaradása miatt – vélik a Pénzügykutatónál.
A TakarékBank elemzői szerint a gazdasági növekedés az idén 3,6 százalékra gyorsul Magyarországon, 2018-ra pedig már 4 százalékos GDP-bővülést várnak. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője ugyanakkor úgy véli, hogy 2019-ben már nem fogjuk tudni tartani a 4 százalékos növekedési ütemet. A növekedés gyorsulását jelenleg a lakossági fogyasztás, a beruházások, valamint az építőipar növekedése is segíti.
A bérmegállapodások, a minimálbérek és a bérminimum emelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt a bank elemzői szerint 2017-ben 10 százalékkal nőhetnek a bérek. Prognózisuk szerint idén 2,4 százalékos lehet az infláció mértéke, így 7,6 százalékos reálbér-növekedést várnak. Ennek következtében tovább erősödhet a lakossági fogyasztás, ami előrejelzésük szerint az idén 4,4 százalékkal nő, 2018-ban pedig 4,2 százalékkal. A 3 százalékos inflációs célt várhatóan 2018-ban érjük el. A munkanélküliségi ráta 2017-ben tovább csökkenhet a bank elemzői szerint: a tavalyi 5,1 százalék után 2017-ben 4,1 százalékos, 2018-ban pedig 3,9 százalékos rátát várnak. Csökken a GDP-arányos államadósság is, amely 2018 végére 70 százalék alá mérséklődhet.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. szintén tegnap közzétett előrejelzése szerint a magyar gazdaság idén 3,6, jövőre 3,4 százalékkal bővülhet. A növekedés motorja idén és jövőre is a fogyasztás, valamint a beruházás lehet. A fogyasztás bővülését a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének növekedése okozza, ami a kedvező munkaerőpiaci folyamatokra vezethető vissza. „Szemben tehát a válság előtti időszakkal, a fogyasztás bővülése nem a lakosság aránytalan eladósodásából ered” – mutattak rá a Századvégnél. A bérek jelentős, a Gazdaságkutató becslése szerint átlagosan 10 százalék feletti növekedéséhez hozzájárul az egyre több ágazatban megjelenő munkaerőhiány mellett a minimálbér és a garantált bérminimum idei 15, illetve 25, valamint jövő évi 8, illetve 12 százalékos növelése, valamint a munkát terhelő járulékok idei 5, illetve jövő évi 2 vagy 2,5 százalékpontos csökkentése. Így a fogyasztás bővülése idén 5,1, míg jövőre 4 százalékos lehet. Ez azt is jelenti, hogy míg az 1970 és 2010 közötti időszakban a nettó reálbér 28 százalékkal nőtt, addig 2010 és 2018 között, nyolc év alatt reálértelemben várhatóan összesen 40 százalékkal emelkedik, figyelembe véve a családi adókedvezmény bevezetését is.
