Zuhan az orosz tőzsdeindex

Donald Trump elnökké választásának előestéjén még 1952 ponton állt a moszkvai tőzsde Micex indexe, januárban 2285 pontig erősödött, ám azóta folyamatosan gyengül, tegnap már 2060 pont alatt is járt. Ebben elemzők szerint két tényezőnek van döntő szerepe. Egyfelől az oroszbarátságát szavakban hangoztató Trumptól a krími konfliktus nyomán elrendelt amerikai pénzügyi-kereskedelmi szankciók feloldását remélték – ami jelentősen gyengítette volna az EU hasonló intézkedéseinek hatását –, másfelől az olajexportáló országok szervezetének (OPEC) november végi kvótacsökkentését is kedvező tényezőként fogadták az orosz befektetők. A kitermelés csökkentéséhez csatlakozott az OPEC-en kívüli Oroszország is, ezzel a szektor szereplőinek árfolyamát feljebb tornászta. Decemberben már Oroszország volt a világ legnagyobb olajtermelője, igaz, ebben közrejátszott, hogy a szaúdiak a vállaltnál is nagyobb mértékben csökkentették termelésüket. Ám miután világossá vált, hogy Trump – de inkább a republikánusok – kitartanak az orosz szankciók fenntartása mellett, s az olajár sem szökik az égig, gyors tőkekivonás indult a moszkvai tőzsdéről – írja a Bloomberg. Ennek a végét egyelőre nem látni, februárban a világ vezető tőzsdéi közül a moszkvai teljesített a leggyengébben, értéke 9 százalékkal csökkent. Az orosz tőzsdére akkor tér vissza az igazi élet, ha az országot ismét befektetésre ajánlott szintre minősítik fel. Erre az idén reális esély mutatkozik, a Moody’s februárban negatívról stabilra javította a Ba1 államadósi besoroláshoz fűzött kilátást. Indokai között szerepel, hogy a Kreml elkötelezett a költségvetési konszolidáció mellett, és csökkenteni akarja krónikus függését az olaj- és gázipari bevételektől. A februári zuhanás ellenére mind a Micex, mind a rubel jobban áll, mint Trump megválasztásakor. Borisz Tyitov, a Kreml gazdasági illetékese viszont baljóslatú nyilatkozatot tett, szerinte a hagyományosan jeges orosz–amerikai viszony javulására nem sok jel mutat, s emiatt a tőkebefektetések automatikus felgyorsulására sem lehet számítani.

A Moody’s ugyanakkor figyelmeztet: a geopolitikai kockázatok még mindig erősen „dolgoznak” a befektetők fejében, különösen az amerikaiakkal való együttműködés kapcsán. Trump kabinetjébe egymás után nevezik ki az oroszbarát minisztereket. A sort Rex Tillerson volt ExxonMobil-elnök, az újdonsült külügyminiszter nyitotta, őt Michael Flynn, a kinevezése után nem sokkal hazugságon ért és lemondatott nemzetbiztonsági tanácsadó követte, aki szintén az orosz vonalat erőltette a Fehér Házban. Wilbur Ross hétfői kereskedelmi miniszterré választásával is erősödik a moszkvai befolyás, hisz a 79 éves üzletember közeli kapcsolatban áll a Vlagyimir Putyinhoz erős szálakkal kötődő Viktor Vekszelberg orosz oligarchával.

Wilbur Ross a ciprusi pénzügyi összeomlást követően, 2014-ben egymilliárd euróért megvette a Bank of Cyprust, amelybe hamarosan Vekszelberg Renova Holdingja is betársult. Elnökként megnyerték a Deutsche Banktól leköszönt, Moszkva-barát Josef Ackermannt, alelnökként Ross mellett Vekszelberg megbízottja, Makszim Goldman szolgált, és az igazgatóságban megfordult egy korábbi vezető KGB-tisztségviselő is – derül ki a Mother Jones összefoglalójából. Ross ígérete szerint megválik ciprusi érdekeltségeitől, s üzleti helyett ezentúl magánemberként ápol kapcsolatot Vekszelberggel, ám ez az érdekközösség mindig okot adhat a támadásokra.

Szerdán Trump igazságügyi miniszteréről, Jeff Sessionsről derült ki, hogy a kampányidőszakban – még szenátorként – titokban kétszer is találkozott Szergej Kisjak orosz nagykövettel – értesült a Washington Post. Meghallgatásain viszont egyértelmű nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy vannak-e orosz kapcsolatai. Az FBI-t is felügyelő, befolyásos Sessions tehát hazudott, és ezzel erősen erodálta szavahihetőségét.