Árnyalja kockázatelemzését az EKB

Összevissza pattogott az euró/dollár árfolyam csütörtök délután, Mario Draghi euróövezeti jegybankelnök sajtótájékoztatója alatt, előbb 0,3 százalékkal erősödött, majd ugyanennyivel gyengült, annak nyomán, hogy a befektetők éppen milyen következtetésre jutottak az Európai Központi Bank (EKB) üléséről kiadott közlemény és a hozzá fűzött magyarázatok megemésztése közben. Az elemzők ugyanis azt a kérdést feszegették az ülés előtt, vajon a kormányzótanács változtat-e a kommunikációján a növekedést befolyásoló kockázatokat illetően annak fényében, hogy a francia elnökválasztás első fordulóját az Európa-párti Emmanuel Macron nyerte meg az unióellenes Marine Le Pennel szemben, s megjelenik-e a szövegben, hogy kedvezőbbek a kilátások az euró­zónában, és ezért fokozatosan lassítani lehetne a mennyiségi lazítási programot. Az útmutatás árnyalását várta a piac, érdemi döntésre most senki sem számított.

Maga Mario Draghi hívta fel a figyelmet arra, hogy a legutóbbi üléshez képest valóban kissé módosult a szöveg. A döntéshozók ugyan továbbra is úgy vélik, hogy a kockázatok lefelé mutatnak, vagyis az előrejelzéshez képest kedvezőtlenebb folyamatok is megindulhatnak, de elsősorban a globális fejlemények miatt. Ez az utalás az újdonság. Ám a közlemény egy másik bekezdésben leszögezi: a fellendülés megszilárdul, s emiatt mérséklődnek a kockázatok az eurózónában. A globális kihívások egy része adott: a geopolitikai feszültségek Észak-Koreától a Közel-Keletig. De nem mellékes az sem, hogy az unió elhagyása után milyen teljesítményt nyújt majd a brit gazdaság, s érhetik a világot kellemetlen meglepetések egyes feltörekvő piaci események miatt is, ahogy történt a múlt év elején Kínában. A kérdésre, hogy az IMF washingtoni ülésén tisztult-e a kép az új amerikai kormány gazdaságpolitikáját illetően, nemmel válaszolt Draghi. Hozzátette: talán annyit leszűrhetett tengerentúli találkozóiból, hogy a protekcionizmus veszélye mintha csillapodott volna. A francia politikára vonatkozó értékelések elől viszont kitért az EKB elnöke.

Egyebekben – s ez is befolyásolta az euró kurzusát – azt mondta, hogy a havi hatvanmilliárd euróra rúgó és az év végéig mindenképpen tartó eszközvásárlások és a mennyiségi lazítás kivezetéséről nem tárgyaltak, a gazdaságnak még szüksége van a monetáris politika támogatására. Az élénkülés örvendetes, de nem elégséges, strukturális reformokkal is serkenteni kellene. Másrészt az infláció még jóval a 2 százalékos cél alatt van. Februárban ugyan elérte ezt a szintet, de márciusban 1,5 százalékra esett, főként az energiaárak alakulása miatt, de az ettől a hatástól szűrt maginfláció csak 0,7 százalékos, s nem is várható a gyors emelkedése. Az árindex ilyen átmeneti változásaira a jegybanknak nem kell reagálnia. Az EKB átlagokat néz, vagyis eltekint attól is, hogy a húsvéti utazások miatt a német fogyasztói árak áprilisban 2 százalékkal feljebb kapaszkodtak. S lényegében ez az oka, hogy az irányadó kamat maradt 0, a kereskedelmi bankoknak felszámított betéti kamat pedig –0,4 százalékon.