A City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics szerdán ismertetett helyzetértékelésében hangsúlyozta, hogy a piaci aggályok fő forrásai közül is kiemelkedik a Szíriában április 6-án végrehajtott amerikai rakétatámadás, és az amerikai-orosz viszony ezt követő romlása. Mindezt tetézi, hogy Donald Trump amerikai elnök amerikai egységeket vezényelt a Koreai-félsziget térségébe.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"]
Kép: AFP[/caption]
Ezek a fejlemények öt havi magasságba, az április 6-án mért 1252 dollárról 1274 dollárra hajtották fel az arany unciánkénti árfolyamát, a japán jen pedig 110,60 jen/dollárról 109,70 jen/dollárra erősödött. A globális befektetői kockázatvállalási hajlandóság megítélésére is használt volatilitási mutató, a Chicago Board Options Exchange Volatility Index (VIX) a 15-ös szint körül mozog, amely a legmagasabb az amerikai elnökválasztás óta - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.
A ház szerint ugyanakkor ezeket a mozgásokat összefüggéseikben kell tekinteni. Az arany és a jen erősödése csekélyebb, mint más korábbi válságok idején, a 15 körüli VIX index pedig jóval elmarad e volatilitási mutató hosszú távú átlagától, és szintén alacsonyabb, mint a világpolitikai feszültségek korábbi erősödéseinek idején.
A Capital Economics elemzői szerint a piaci szereplők összességében helyesen tették, hogy nem reagáltak túl erőteljesen a geopolitikai feszültségek legutóbbi újjáéledésére. A Szíriában végrehajtott amerikai akció és az Oroszországgal kialakult diplomáciai patthelyzet ugyanis nem feltétlenül ad több okot az aggodalomra a befektetőknek, mint az elmúlt évek számos egyéb geopolitikai léptékű eseménye. Még a 2003-as iraki háborúhoz hasonló szeizmikus horderejű geopolitikai fejlemények is csak csekély hatással voltak a fejlett ipari gazdaságok növekedésére és inflációjára - hangsúlyozzák a cég londoni elemzői.
A ház szerint mindebből az következik, hogy a befektetői menedéknek tekintett eszközök árfolyama valószínűleg továbbra is nagyobb mértékben függ a gazdasági fejleményektől, mint a politikától. A Capital Economics szakértői ennek alapján azzal számolnak, hogy az arany és a japán jen jelentős mértékben gyengülni fog az idei év végéig, mindenekelőtt azért, mert a ház várakozása szerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve a piac által vártnál gyorsabb ütemben növeli irányadó kamatát.
A cég igen agresszív előrejelzést tart érvényben a Fed szigorítási ciklusára, prognózisa szerint ugyanis Donald Trump kormányának várható gazdaságösztönző intézkedései 3 százalék fölé hajtják az idén a maginflációt a csaknem teljes kapacitással működő amerikai gazdaságban. Ennek egyik következménye a Capital Economics elemzői szerint az lesz, hogy a Fed 2017-ben és 2018-ban is négy-négy kamatemelést hajt végre, sokkal többet, mint amennyit a piac jelenleg áraz, miközben az euróövezeti jegybank (EKB) és a Bank of Japan a belátható előrejelzési távlatban valószínűleg egyaránt folytatja mennyiségi enyhítési ciklusát.
A legnagyobb gazdasági erőcentrumok e meredeken széttartó monetáris politikájának következményeként a Capital Economics előrejelzése szerint a dollár az idei év végére az 1:1-es árfolyamparitás alá, 0,95 dollár/euróra drágul.
