A jegybank monetáris tanácsa 0,9 százalékos, rekordalacsony szinten hagyta az alapkamatot keddi ülésén, és a döntés indoklásában jelezte szándékát a laza monetáris politikai kondíciók fenntartására hosszabb ideig. Azt is jelezték, hogy ha az alacsonyabb lesz a vártnál, készek további célzott lazításra.
Nagy Márton elmondta, az MNB is igyekszik a monetáris kondíciók teljességéről képet alkotni, ahelyett, hogy pusztán az alapkamatra koncentrálna. Figyelnek a bankközi kamatokra, a rövid hozamokra és a swappiacra is. Utalt arra, hogy tovább csökkenthetik a három hónapos betét állományát, és swapeszközökkel is beavatkozhatnak.
Nagy Márton rámutatott, hogy az inflációs nyomás csökkenésének esélye nagyobb március óta. Az inflációs várakozások történelmi mélyponton vannak még a jelentős mértékű béremelkedés ellenére is – fogalmazott. A jegybank várakozásai szerint az infláció 2018 első felében érheti el tartósan a 3 százalékos célt.
Nagy Márton megjegyezte, hogy az MNB szoros figyelemmel követi az Európai Központi Bank jelzéseit a mennyiségi monetáris lazító intézkedések kivezetéséről. Hasonlóképpen fontos szempont az MNB számára a szomszédos országok jegybankjainak szándéka a monetáris szigorítás megkezdésére.
A Világgazdaság által megkérdezett közgazdászok eltérően ítélik meg a monetáris politikai lehetőségeket.
Török Zoltán, a Raiffeeisen vezető elemzője
„Az alapkamat elvesztette a jelentőségét, ma már a bankközi kamatok szintje a meghatározó, amelyet igyekszik saját ízlésének megfelelően terelgetni a jegybank – egyrészt a három hónapos betéti állomány szabályozásával, másrészt a swaptenderekkel. Amíg az európai monetáris környezetben nincs változás, és az európai bankközi kamatlábak nem kezdenek emelkedni, addig a magyar kamatkörnyezet is tartósan alacsony marad. Ha ez a folyamat elindul Európában, talán 2018 második felében a rövid bankközi kamatlábak kicsit emelkedhetnek. Összehasonlítva az előrelátható magyar kamatpályát a régiós országokéival, nem Magyarország lesz az első, ahol emelkedni kezdenek majd a kamatok, hanem valószínűleg az utolsó.”
Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója
A jegybank elég kitartónak és következetesnek tűnik abban, hogy lazán tartsa a monetáris kondíciókat. Az MNB a régióban a legtovább húzhatja az emelést, ugyanis Magyarországon relatíve magas az inflációs cél. Ha a régióban 3 százalék körül stabilizálódna az infláció, akkor Magyarországon elvileg tartani lehetne az alapkamatot, míg más országokban már emelni kellene. Valójában a piacon az effektív irányadó kamat ma már nem az alapkamat – helyette ott vannak a bankközi kamatok, a DKJ-hozamok, illetve a devizaswapkamatok. Ezekben még van mozgástér: ha Európában szigorítana az EKB, akkor az MNB-nek a jelenlegi eszköztárában is lennének olyan lehetőségei, amelyekkel alapkamat-emelés nélkül is tudna szigorítani.
Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzője
Az alapkamat nem egyenlő azzal a kamatszinttel, amellyel az MNB a gazdaságot befolyásolja: valójában a Bubor a valós kamatszint. A gazdaság szempontjából nem az az érdekes, hogy a 0,9 százalékos alapkamat milyen irányba változik, hanem az, hogy a valóságosan ható bankközi rövid kamatláb hogyan alakul. Ez pedig anélkül is akár 1 százalék fölé emelkedhet, hogy az alapkamathoz hozzányúlnának. Sőt, még magasabbra is mehet, ha változtatnak az alapkamat körüli kamatfolyosón – tehát az MNB az alapkamat változtatása nélkül is tud közel 2 százalékot szigorítani a kamatszinten. Az MNB emellett igyekszik úgy alakítani a saját eszközeit, hogy a forint érdemben ne erősödjön a külföldi devizákkal szemben.
Gárgyán Eszter, a Citibank vezető elemzője
A jelenlegi külső környezet alapján valószínűleg lehet arra esély, hogy 2019 végéig ne változzon az alapkamat. Ehhez azonban az kell, hogy az EKB ne kezdjen el kamatot emelni 2019 előtt. Magyarországnak a jelentős külkereskedelmi többlete, illetve a jelenlegi inflációs kilátások alapján lehet erre esélye. A kérdés az, hogy milyen kockázatok követik ezt a pályát, amit elsősorban a külső kamatkörnyezet, a külső inflációs folyamatok befolyásolnak. A külső többletünk valószínűleg nem fog változni 2019-ig. Ez is segíti azt, hogy az MNB alacsonyan tartsa a kamatokat, anélkül, hogy a forintárfolyam stabilitását veszélyeztetné. A jelenlegi alappályánk szerint 2019 első negyedévére várjuk az első kamatemelést.
Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője
Magyarországon tartósan magasan alakul a megtakarítások növekedése, sokkal többet spórolnak a háztartások és a vállalati szektor is. Emellett nagyon fegyelmezett az államháztartás, nincs extra finanszírozásra szükség, szemben a 2000-es évek közepével. Nettó megtakarítástöbblet van, ami önmagában is leszorítja a kamatlábakat. Ráadásul Magyarország egyre függetlenebbé válik azáltal, hogy a nettó külső hitelállomány csökken, sőt, 2019-től nettó hitelezővé válhat. Olyannyira csökkenhet az ország külső sérülékenysége, hogy szinte mindegy is lesz, mit csinál a Fed vagy az EKB, a magyar jegybank a saját útját járhatja. Prognózisunk szerint 2018 legvégén lehetne egy kisebb mértékű kamatemelés.
