„Jó évünk lesz” – mondta Vértes András, a GKI elnöke azután, hogy idei második előrejelzésük ismertetése során kiderült, 3,2-ről 3,5 százalékra emelték idei növekedési prognózisukat. A szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy megvan az esélye az ennél is gyorsabb növekedésnek. Az előrejelzés kiemelte: az első negyedéves 4,2 százalékos GDP-bővülésnél gyorsabb negyedéves növekedés 2007 óta csak egyszer volt.
Az elemzés szerint alapvetően azért nő ennyire a magyar mert az visszatértek a magyar gazdaságba. Emellett érzékelhető egy költségvetési kiengedés is (így is 2,5 százalékos államháztartási hiányt várnak), elsősorban a bérek terén. Továbbá a nagyon alacsony tavalyi bázis is erősíti a magasabb bővülési ütemet. Vértes szerint mindezek mellett az egész régió, illetve az is húzza a magyar gazdaságot – 6 ország gyorsabban nőtt, mint Magyarország, pedig a magyar GDP is 4,2 százalékkal tudott bővülni.
Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese hozzáfűzte: előrejelzésük majdnem megegyezik a jegybank 3,6 százalékos növekedési prognózisával, de a kormány 4 százalékos előrejelzésétől elmarad. Az elemzői konszenzus is 3,5 százalék körül van, így a mi prognózisunk nagyon középen van.
Visszaesés lehet a mezőgazdaságban
Komoly visszaesést valószínűsítenek a mezőgazdaságban, az elemzők mintegy 10 százalékos romlást várnak. Az ipari termelés szerintük főként az autóipartól függ majd, az év egészében összesen 5,5 százalékos növekedésre számítanak. Az építőipar ötödével nőhet az idén, míg a 4 százalékkal bővülhet. A beruházások az újrainduló uniós költségvetési ciklus miatt 12 százalékkal nőhet az idén.
Gyorsabban növekedhet az (7,5 százalék), mint az (6,5). Összességében a külkereskedelemben továbbra is hatalmas lesz az aktívum: az a cserearányok romlása, illetve az import gyorsulása miatt 9 milliárd euróra (a GDP 7,6 százaléka) csökken. A külkereskedelmi aktívumcsökkenés ellenére, az uniós támogatások újraindulása következtében a külső finanszírozási képesség 7,5 milliárd euróra (a GDP 6,3 százalékára) nőhet 2017-ben.
Tovább bővülhet a foglalkoztatás
A foglalkoztatásban 2,5 százalékos bővülést várnak a tavalyi 3,4 százalékos növekedés után, míg a munkanélküliségi ráta 4 százalékra csökkenhet a tavalyi 5,1 százalékról. A munkaerőhiány súlyos problémává vált – véli a GKI elnöke.
Az az elmúlt évek 0-s sávjából felkúszott majdnem 3 százalékig, majd ismét visszacsökkent, az idei évre 2,5 százalékot várunk – mondta Vértes. Úgy vélik, hogy a jegybank monetáris politikája továbbra is laza lesz, az alapkamat nem változik, ugyanis annak szerepét a bankközi kamatok vették át. Éves átlagban 313 forintos euró prognosztizálható.
